Szakemberek egyöntetű véleménye szerint a világjárvány megfékezésének legjobb módja, ha minél gyorsabban, minél több embert beoltanak a koronavírus ellen. A kórokozóval való természetes találkozás ugyanis nem csupán akut fertőzést, hanem hosszú távú életminőség romlást is okozhat, és több szervrendszert is károsíthat. Leggyakoribb visszamaradó tünet a fáradtság/fáradékonyság, krónikus fáradékonyság szindróma, és a kognitív diszfunkció.

Az igazoltan fertőzöttek  96 százalékának 90 napon túl is fennmaradnak a tünetei, a legtöbbek életminősége 7 hónap után sem állt vissza a fertőzés előtti állapotra és 6 hónapos intervallumban nem voltak képesek a korábbi munkavégzéssel azonos szinten teljesíteni - idézik pécsi virológusok egy 56 országból, több mint 3000 betegtől gyűjtött adatokból készített elemzés eredményeit.

Kapcsolódó

A betegségen átesettek jelentős részének hosszútávú egészségügyi és mentális romlása a gazdaság, a munkaképességi mutatók romlását is előrevetíti.

A legjobb megoldás tehát az oltás, virológusok, szakorvosok,  az  MTA tudósai mind arra biztatnak, hogy aki csak teheti, azaz valamilyen speciális orvosi okból nincs ellenjavallata, az önmaga, családja és a társadalom érdekében vegye igénybe a felajánlott védőoltást. A  fertőzés továbbadását megállító nyájimmunitás eléréséhez a lakosság 60 százalékát be kellene oltani.

A lakossági igények felmérése érdekében a kormány december 8-án honlapot indított vakcinainfo.gov.hu néven, amelyen az adatai megadása után mindenki regisztrálhat az oltásra. A 65 éven felüli nyugdíjasokat levélben is megkereste Müller Cecília országos tisztifőorvos, hogy azok se maradjanak ki a körből akik nem interneteznek.

Dömötör Csaba, Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdai Facebook-posztja szerint az internetes regisztrációs felületen már 632 ezren jelentkeztek, postai úton pedig 391 ezren jelezték, hogy oltakoznának, ami bár meghaladja az egymilliót, még mindig nagyon messze van a kívánatos 60 százaléktól. A Pulzus Kutató reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatása is meglehetősen visszafogott lelkesedést mutat a regisztráció iránt.

Mindössze minden harmadik megkérdezett jelezte a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatás során, hogy már regisztrált a kormányzati oldalon, további 13 százalékuk pedig a következő 1-3 hét során tervezi ezt.

Ennél is kevesebben, 9 százaléknyian válaszolták, hogy valószínűleg a következő 1-3 hónap során fognak regisztrálni, 45 százalék volt azok aránya, akik egyáltalán nem tervezik, hogy a központi honlapon jelzik a vakcina iránti igényüket.

A vakcinainfo.gov.hu oldal és az azon való regisztráció december 8-i indulásakor több kérdés is felmerült, illetve ellentmondásos információ látott napvilágot, s mindezeket azóta sem sikerült tisztázni.

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője például december 14-én azt nyilatkozta, hogy aki nem regisztrál, az hátrébb kerül a sorban. A vakcinainfo.gov hu oldalon ugyanakkor az olvasható, hogy az oltás sorrendjét nem a jelentkezés időpontja, hanem a veszélyeztetettség mértéke, illetve az oltási tervben közzétett prioritási lista határozza majd meg.

Furcsaságok akadnak az adatkezelésnél is. Miután a regisztráló megadja nevét, telefonszámát, e-mail címét, korát és taj-számát, és kipipálta, hogy megismerte és elfogadja az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat, egy újabb pipával ahhoz adhatja hozzájárulását, hogy "Magyarország Kormánya kapcsolatba lépjen vele véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából", s a közölt kapcsolattartási adatait a Miniszterelnöki Kabinetiroda kezelje. Ez esetben adatait az adatok átadását követően az Idomsoft Zrt., mint adatfeldolgozó tárolja. A honlapon olvasható útmutató szerint ha jóváhagyja a további kapcsolattartást, akkor elsőként kap tájékoztatást a vakcinával kapcsolatos információkról és a további lépésekről. Kérdés, hogy ha nem hagyja jóvá, akkor miért nem jut hozzá ezekhez az információkhoz, hiszen e-mail címét és telefonszámát megadta, illetve ha nem jut hozzá, akkor hogy kapja meg az oltást.

Jogászok szerint e második pont meglehetősen problémás, túl általános, nem derül ki belőle az adatkezelés pontos célja, a széles körű adatkezelési igény. Értetlenséget keltett, hogy miért szükséges a Miniszterelnöki Kabinetirodát közbeiktatni a folyamatba, miért nem közvetlenül a NEAK, vagy a háziorvosok végzik a regisztrációt.

Hogy e formula nem igazán ösztönöz a regisztrációra, azt maga  a kormány is elismeri a közzétett oltási tervben. Ebben ugyanis sem a szociális szféra, sem a rendvédelem dolgozóinak nem írják elő a kötelező regisztrációt arra való hivatkozással, hogy ez csökkentené a védőoltást igénylők körét és számát.

A Pulzus felmérése azt mutatja, hogy mindez a nőket kevésbé zavarja, mint a férfiakat. Kiderül ugyanis, hogy ha nemek szerint nézzük a regisztrálási szándékot, hogy míg a nők 37 százaléka regisztrált, a férfiaknak csak 27 százaléka tett így. A közeljövőben ezt tervezők között viszont a férfiak aránya kicsit nagyobb, 14 százalék, míg a nőké 12 százalék.

A regisztrációt nem tervezők között nemek szerint kisebb a különbség, míg a férfiak 48 százaléka nem tervezi a regisztrációt, a nők 44 százaléka gondolja így.

Markáns az eltérés viszont korcsoportonként, a hajlandóság az idősebbek körében jelentősen nagyobb, érthető módon, hiszen ők mind a szövődmények, mind a halálos kimenetel szempontjából veszélyeztetettebbek. A 60 évet már betöltők több mint fele, 53 százaléka már regisztrált, s értelemszerűen körükben a legalacsonyabb az előzetes jelentkezést nem tervezők között aránya, 26 százalékos.

A válaszadók közül a 18-39 éves korosztályba tartozók közül minden negyedik, míg a 40-59 évesek közül 22 százalék regisztrált már. Ugyanakkor a 18-39 évesek 55 százaléka, és a 40-59 évesek 53 százaléka egyáltalán nem tervezi, hogy regisztrál a központi honlapon.

Meghatározónak tűnik az iskolázottság a regisztrálási szándékok alakulását illetően. A diplomások 43 százaléka már jelezte a vakcina iránti igényét a honlapon, az érettségizettek és az alapfokú végzettségűek részaránya egyaránt 31-31 százalék.

Az érettségizettek fele egyáltalán nem tervezi a regisztrációt, az alapfokon iskolázottak 45 százaléka, a diplomások 38 százaléka így döntött.

A válaszadók településtípusonként is eltérő álláspontot képviselnek, ami a regisztrációt nem tervezőknél a legnagyobb mértékű.

Míg a községi lakosok 60 százaléka egyáltalán nem tervezi, hogy regisztrál, a budapestieknek csak 35, a megyeszékhelyen élők 32, a városi lakosok 46 százaléka gondolja úgy, hogy nem fog regisztrálni.

A fővárosiak, illetve városlakók 35-35 százaléka már jelezte az oltás iránti igényét, a megyeszékhelyi lakosok 38, a községekben élők 25 százaléka regisztrált már.

A budapestiek 14, a falusi lakosok 5 százaléka készül 1-3 hónapon belül regisztrálni, s ezt tervezi a megyeszékhelyen élők 17 százaléka is.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.