A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Nincs sok esély arra, hogy Ciprus megtartsa korábbi státusát, vagyis hogy a diszkrécióra, megbízhatóságra és alacsony adókulcsokra vágyó cégvezérek számára megfelelő helyszínt biztosítson. Az nyilván erős állítás lenne, hogy az Európai Unió szándékosan ártott Ciprus megbízhatóságának a bankbetétek megadóztatásával, az azonban bizonyos, hogy a társasági adó kulcsát örömmel emeltette fel a sziget kormányával.

Kapcsolódó

Ezzel egy csapásra eltűnt az adótervezésben az előny, hiszen ilyen kondíciók mellett Írországban is lehet már adózni. A tízszázalékos kulcs már csak Bulgáriában és 500 millió forint adóalapig Magyarországon alkalmazható, ám ez a két állam messze nem annyira rugalmas és megbízható, mint anno Ciprus volt.

Az alacsony adókulcs persze nem most kezdte el csípni az uniós vezetők szemét, az azonban tapasztalható volt, hogy a válságkezelés időszakában az ilyen államok s az ilyen államban székhellyel rendelkező cégek, a Monacóba, Ciprusra menekülő celebritások sokkal rosszabb megítélés alá kerültek, mint bármikor korábban. Az év végén elszaporodtak az olyan hírek, amelyek azt taglalták, hogy vállalatcsoportok adótervezést igénybe véve lényegében alig fizetnek adót. Az Apple és a Facebook mellett a Starbucks is célponttá vált, utóbbi azért, mert Írországban adózott éveken át s nem Nagy-Britanniában. A kávéházlánc engedett a nyomásnak, s bejelentette, pedáns adófizető lesz a nagyobbik szigeten.

Magyarország is offshore volt

Az elmúlt években is ért el kisebb sikereket az unió az adótervezés visszaszorításában, s Magyarország jó példa arra, hogy az unió hogyan használta ki erőfölényét, ha azt szükségesnek érezte. Az uniós tagságot megelőzően hazánk maga is offshore-helyszín volt, minimális adókulccsal. Első lépésként az ilyen cég alapításának lehetőségét kellett eltörölni, majd évek alatt fokozatosan emelni kellett az adó kulcsát, amíg az el nem érte az általános mértéket.

Emellett sor került finomhangolásra is: a társasági adóban a kamat- és jogdíjbevételek ötvenszázalékos kedvezményt élveztek, vagyis a vállalatoknak megérte Magyarországra csoportosítani az ilyen jövedelmeket. Ez a lehetőség is jelentősen leszűkült azonban, a hazai jogszabályok ugyanis úgy módosultak, hogy ma már csak a jogdíjbevételekre vonatkozik kedvezmény, a kamatra nem. Ez azért még mindig nagyon vonzó, hiszen 500 millió forint adóalapig öt százalék adót kell csak fizetni.

Nem lesz könnyű a cégvezetők dolga

Hasonló megoldásokat alkalmaz több tagállam is. Így Írországban éri meg részesedéscserét lebonyolítani − vagy Magyarországon, itthon is kedvező ugyanis ez a szabályozás −, Luxemburg vagy a két nem uniós tagállam, Svájc és Liechtenstein pedig alkalmas helyszín finanszírozási központok számára, ha egy vállalatcsoportot célszerű olyan központból finanszírozni, ahol a kamatjövedelem adómentes vagy kedvezményes adózású.

Ciprus kiszállásával nem lesz túl könnyű a cégvezetők dolga, ha megfelelő helyszínt keresnek társaságuknak. Természetesen vannak ennél jóval alacsonyabb adózású helyszínek, ám az unión kívüli országok nem biztos, hogy mindig jó választásnak bizonyulnak. Az uniós tagállamok viszonylag ritkán kötnek kettős adóztatást kizáró egyezményt egzotikus szigetekkel, márpedig ennek hiánya jelentősen megnehezítheti az üzletkötést. Egy ilyen államból származó számlát például uniós vállalkozás nem tud elszámolni.