A Befektető-védelmi Alap (Beva) rábólintott tavaly áprilisban arra, hogy kifizeti a tőkepiaci törvény alapján járó kártérítést a fiktív kötvények után, ez alapján azonban csak körülbelül 88 milliárd forintot kap vissza a nem egészen 32 ezer érintett, holott a Quaestor-törvény alapján körülbelül 175 milliárd forint járna. A botrány azonban még tovább fokozódhat - véli a VG -, miután a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja egyelőre nem fizet, a valódi kötvények után pedig a Beva sem hajlandó. Sok ügyfélnek viszont kevés fiktív papírja van, ha van egyáltalán.
A jegybank tulajdonában álló Pénzügyi Stabilitási Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) közzétette néhány napja, hogy az egyes Quaestor-kötvénysorozatok mekkora hányada hiányzik a Keler nyilvántartása alapján az ügyfélszámlákról. A kártalanítás során sorozatonként nézik a hiányt, aki tehát olyan kötvénybe fektette a pénzét, amelyből sok fiktívet is eladtak, viszonylag jól jár, aki viszont olyan hitelpapírt választott, amelynél visszafogottabban csalt a Quaestor, most ráfázik, neki ugyanis a Beva nem vagy alig fizet.
A napilap szerint a legjobban azok járnak, akik a bukás előtti utolsó hónapokban szálltak be a Quaestor-piramisba, és diszkontkötvényt vettek a cégnél, illetve hasonló mondható el több 2010-ben és 2011-ben kibocsátott, változó kamatozású kötvénysorozatról is. Azok a befektetők is viszonylag szerencséseknek mondhatók, akik ilyen, a 2010 végén és 2011 első felében kibocsátott kötvényt jegyeztek, hiszen amellett, hogy éveken át felvehették a viszonylag magas kamatot (az értékpapírok legalább 2 százalékponttal magasabb hozamot fizettek, mint a 12 hónapos állampapír), most az eredetileg befektetett tőkéjük több mint 70 százalékát is visszakapják a kártalanítási limitig. A 2011-ben indított változó kamatozású kötvényekből, egy-egy sorozatból 16-18 milliárd forintnyit sóztak rá a kliensekre, ennek döntő része persze hamis volt - írja a VG. Aki viszont a 2012-es és 2013-as sorozatokat választotta, a Beva-kártalanítás során töredéknyi pénzzel kénytelen beérni.
A legszerencsétlenebb Quaestor-áldozatok azok, akik 8 százalékos fix kamat ígérete mellett vásároltak egy tavaly januárban kibocsátott, és 2017 elején lejáró kötvénysorozatból. A brókercég 2 milliárd forintnyit adott el ebből az értékpapírból, de ennek döntő része valódi volt, így a károsultak most a VG számítása szerint nagyjából 40-45 millió forinton kénytelenek osztozni. Van még két olyan kötvénysorozat, amelyből minden egyes értékpapír megvan, ezek változó kamatozású, 2012-ben és 2013-ban kibocsátott, ezer forint névértékű papírok. Ezekből a többi kötvényhez képest kisebb volument adtak el, összesen alig 230 millió forintnyit, a befektetőik pedig ebben a körben hiába várnak kártalanításra, egy fillérre sem számíthatnak a Bevától.