December közepén ellenzéki obstrukció és demonstráció közepette, a magyar közéletben szokatlan ellenállás közepette fogadta el a kormány a munka törvénykönyve túlórakeretet érintő módosítását. A szabályozás lényege, hogy az eddigi, szerződésesen 250 órás túlmunka-limitet 400 órára emelték, valamint az elszámolási időszakot 12 hónap helyett 36-ra növelték. A heves ellenállás nem maradt a Parlament épületén belül: decemberben és januárban több tömegtüntetést tartottak a jogszabály elfogadása miatt, a szakszervezetek pedig sztrájkot hirdettek január 19-ére.

A csak rabszolgatörvényként emlegetett jogszabályról ezúttal a CNBC amerikai tőzsdei és gazdasági hírportál közölt most nagy cikket, melyben körbe járta, hogy mi vezetett a törvénymódosításhoz, valamint milyen állapotban is van a magyar ökonómiai és politikai környezet. A cikkben leírják, hogy szinte a teljes foglalkoztatottság szintjén van a hazai munkaerőpiac, rekord sok a betöltetlen álláshely, miközben munkaerőtartalékok már nem nagyon vannak.

A kormány számos intézkedéssel próbálta segíteni a foglalkoztatókat: a külföldre vándorolt magyarokat megpróbálták hazacsábítani a 2015-ben elindított támogatási és lakhatási programmal. Most viszont a túldolgoztatást teszi lehetővé a cégeknek a jogszabály. Viszont a migrációt, melyet más országok alkalmaznak a munkaerőhiány kezelésére, a magyar kormány teljesen elutasítja.

Az összefoglalóban kitérnek arra is, hogy az Európai Parlament megszavazta tavaly ősszel a Sargentini-jelentést, amely a magyar jogállamiság hiányosságai, a korrupció nagysága miatt a hetes cikkely szerinti eljárás elindításával jár. Ennek vége akár az uniós szavazati jog felfüggesztése is lehet.

Valamint arról is ír a CNBC szerzője, hogy a folyamatos tüntetések összefogást hoztak az ellenzéki pártoknál, ami egy érdekes helyzetet teremthet, miközben a szakszervezetek is sztrájkot hirdettek. "Ha ezek a tiltakozások az ellenzék hatékonyabb együttműködéséhez vezetnek, az lehet az első lépés annak érdekében, hogy valamilyen ellensúlyt kapjon Orbán, aki eddig gyakorlatilag kénye-kedve szerint vezethette Magyarország" - mondta Constantine Fraser a TS Lombard politikai elemzőműhely szakértője az amerikai portálnak.

Miért fontos az amerikai befektetőknek a rabszolgatörvény? Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelem több mint 5,6 milliárd dollárt tesz ki.  Amerikai vállalatok több mint 9 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon, és több mint 100 000 magyar alkalmazottjuk van. Köztük olyan világcégek vannak itthon jelen, mint az IBM, a Microsoft, vagy a GE.