Hamarosan határozatot hoz az Európai Parlament annak az április 26-i vitának a nyomán, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő jelenlétében tartottak a magyar jogállamiság helyzetéről. A vita előtt a szocialista frakció vezetője javasolta, hogy legyen májusban határozat is, és ezt még akkor megszavazta a parlament.

A szavazás előtt két változatot nyújtottak be. az egyiket a szocialisták és demokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a zöldek és az Egyesült Baloldal közösen jegyzik, a másikat a Fidesz-KDNP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt nyújtotta be.

Kapcsolódó

Négy bal- és liberális frakció által közösen jegyzett határozattervezet kimondaná, hogy "Magyarországon jelenleg rendszerszerű fenyegetésnek vannak kitéve az EU-alapszerződésben lefektetett alapelvek, ami feljogosítja az intézményeket a hetes cikkely alkalmazására". Erre elvileg az uniós szerződés értelmében akkor van lehetőség, ha egy tagállamban súlyosan és folytatólagosan sérülnek a szerződés 2. cikkében felsorolt demokratikus alapelvek, vagy ennek fennáll a kockázata - írja a Bruxinfo.

A négypárti javaslat ennek szellemében arra utasítaná az EP állampolgári jogi szakbizottságát (LIBE), hogy "kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a parlament szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amely felszólítja a Tanácsot, hogy a hetes cikkben lefektetetteknek és az eljárási szabályzat 83. pontjának megfelelően járjon el".

Az első lépéshez az EP mellett az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslatán vagy a tagállamok egyharmadának a kezdeményezésén keresztül is vezethet az út, de a három intézmény egymástól függetlenül is kezdeményezheti az eljárást. Ez tehát csak a 7. cikk szerinti eljárás előkészítésének megkezdését jelentené - jegyzi meg a büsszeli portál.

A Néppárt nem emlegeti a hetedik cikkelyt

Az Európai Néppárt saját állásfoglalás tervezetében viszont egyetlen szó sincs közvetlenül a 7-ik cikkről. A pártcsoport szövegjavaslata arra utasítaná a LIBE szakbizottságot, hogy "folytassa a vitát (Magyarországról), és tegye meg a szükséges lépést, amennyiben a magyar kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket a Bizottság által megszabott határidőn belül a helyzet orvoslására, és megállapításra került a szerződés 2-ik cikkében rögzített értékek komoly megsértésének az egyértelmű kockázata".

Ez a Bruxinfo szerint virágnyelven annyit jelent, hogy akár (de nem feltétlenül) a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás is elindulhat, ha a kormány nem korrigálja a beazonosított problémákat.