A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint a gazdaság szerkezete a termelési oldalon 2014 második negyedévében is kiegyensúlyozottnak nevezhető. A termelési oldalon az összes meghatározó nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke bővült. A legfőbb hajtóerőt az elmúlt negyedévben is az ipari termelés és a szolgáltató szektor jelentette - előbbit a járműgyártás és a kapcsolódó ágazatok exportteljesítménye, utóbbit az erősödő belső felhasználás húzta.
A felhasználói oldalon folytatódott a növekedési szerkezet átalakulása: a növekedés kizárólag a belső tételekhez köthető. Az import az exportot jóval meghaladó ütemben növekedett, és bár a külkereskedelmi aktívum így is bővülni tudott, a nettó export összességében a II. negyedévben nem volt hatással az éves GDP-növekedési ütemre.
A dinamikus gazdasági növekedés motorja a beruházás volt, melynek bővüléséhez a második negyedévben a versenyszféra járult hozzá leginkább. A foglalkoztatás és a reálbérek éves bázisú emelkedésének hatására a rendelkezésre álló jövedelem tovább bővült, ami a gyorsuló fogyasztásban csapódott le. A belföldi felhasználás együttesen 3,9 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez - állapítja meg a Századvég.
Jövőre lassul a gazdaság
A gazdaságkutató prognózisa szerint a gazdasági növekedés 2014-ben 3,3 százalékos lesz, ami 2015-re 2,4 százalékra mérséklődhet. Ez a technikai hatások mellett az egyedi gazdaságélénkítő folyamatok ("nhp-hatás", uniós források) lecsengésének következménye. Jövőre már nem tud ellensúlyozni az EU-transzferek beáramlása és az államadósság növekvő belföldi finanszírozása miatt belföldön maradó kamat.
A költségvetés idei hiánya a Századvég becslése szerint a kormányzati előirányzatnál is kedvezőbb lehet, és szerintük jövőre sem látható kiigazítási kényszer. A gazdaságkutató erre az évre 2,4, jövőre 2,7 százalékos deficittel számol.
Az éves inflációt idén és 2015-ben is a jegybank 3 százalékos célja és a maginfláció alatt marad, ami erre az évre 0,2, jövőre 2,4 százalékos pénzromlási ütemet jelent. A Századvég szerint az idei nyomott inflációs környezetet a korábbi közműdíjcsökkentések hatásával, illetve az újabbak bevezetésével, valamint az inflációs várakozások mérséklődésével indokolja, de a teljes előrejelzési horizonton az inflációt az orosz embargó miatt kialakuló túlkínálat árleszorító hatás is visszafogja. A jövő évi gyorsabb ütemre a bázishatások mellett az erősödő belső kereslet miatt számítanak.
Szigorítás jön
A nyomott inflációs környezet, a gazdaság ciklikus pozíciója és a globálisan laza monetáris politika indokolják a historikusan alacsony jegybanki kamatszint hosszabb ideig történő fenntartását a Századvég szerint, ám az idei 2,1 százalékos alapkamat után jövőre mégis 3 százalékos alaprátával számolnak.
A magas külkereskedelmi többlet szűkülését, a nettó export gazdaságot visszafogó hatását az élénkülő belső felhasználás és a kedvezőtlenebb nemzetközi gazdasági környezet indokolja.
| 2013 | 2014 | 2015 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex)* | 1,1 | 3,3 | 2,4 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* | 0,2 | 2,4 | 2,5 |
| Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* | 5,8 | 13,3 | 4,9 |
| Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)* | 5,3 | 5,6 | 6,2 |
| Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)* | 5,3 | 7,2 | 7,0 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | 6,6 | 5,7 | 5,4 |
| Éves fogyasztóiár-index (%)* | 1,7 | 0,2 | 2,4 |
| A jegybanki alapkamat az év végén (%) | 3,00 | 2,10 | 3,00 |
| Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)* | 10,2 | 7,9 | 8,2 |
| A bruttó átlagkereset alakulása (%)* | 3,4 | 3,3 | 4,8 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában** | 3,1 | 3,1 | 2,8 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában** | 6,8 | 6,8 | 6,0 |
| Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában | -2,2 | -2,4 | -2,7 |
| GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* | 0,9 | 1,7 | 2,2 |
| * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. ** Új MNB-módszertan szerint számítva. | |||
| Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás |
Idén a beruházás, jövőre a fogyasztás húz
Idén a növekedés legfőbb hajtóereje a beruházás, jövőre a fogyasztás lesz, vagyis az elemzők egy belső forrásokra támaszkodó gazdaságszerkezetet vetítenek előre. Az MNB növekedési hitelprogramjának második szakaszának keretét 1000 milliárd forintra emelte, ami jelentős többletforrást biztosít a versenyszféra beruházásaihoz, amelynek hatására a szektor tartósan átveheti az uniós forrásokból megvalósuló állami nagyberuházások gazdaságélénkítő szerepét.
A Századvég elemzői idén és jövőre 15 éve nem látott beruházásbővülést várnak. A fogyasztás növekedését a rendelkezésre álló jövedelem emelkedése biztosítja, valamint azzal számolnak, hogy a tartósan alacsony kamat- és inflációs környezet miatt nő a háztartások fogyasztási hajlandósága (csökken az óvatossági megtakarítások mértéke, továbbá a mérlegalkalmazkodás folyamata is lezárul jövőre).
A gazdaságkutató ugyanakkor megjegyzi: elemzők az alappályán még nem számoltak a kormány szeptemberben várható újabb devizahiteles programjával, ez ugyan egyrészről lökést adhat a fogyasztásnak, másrészről viszont a bankok tőkehelyzetét ronthatja, ami visszafoghatja a hitelezést.
A magyar gazdaság kibocsátása a teljes előrejelzési horizonton elmarad a potenciálistól, a ciklikus pozíció javulása mellett a kibocsátási rés 2015 után záródhat.