Az elmúlt 5-6 évben megötszöröződött a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. A koronavírus átmenetileg megakasztotta a növekedést, de már elindult a munkaerőpiaci visszarendeződés. A Prohuman szakemberei szerint hamarosan újra szükség lesz külföldi munkaerőre a hazai kereslet kielégítéséhez.

„Ha csak a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy elsősorban az ipari és termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra. Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15 százaléka. A vírus előtti időkben ez a szám Magyarországon nagyjából százezer fő volt, ami a teljes hazai foglalkoztatási palettát figyelembe véve jelentős arány, és sokan közülük munkaerő-kölcsönző vállalatokon keresztül dolgoztak” – mondta Juhász Csongor, a munkaerő-kölcsönző és HR szolgálató Prohuman ügyvezető igazgatója.

Kapcsolódó

A szakember szerint tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. A munkaerőhiányos időkben pont a vendégmunkások voltak azok, akik nélkül egy-egy szektor annyira súlyos munkaerőhiánnyal küzdött volna, ami már a termelés megállításával fenyegetett. Ezeken a területeken a külföldi munkások segítettek abban, hogy megmaradjon sok száz vagy ezer magyar munkahely. Ha egy cég tartósan azzal szembesül, hogy képtelen megfelelő mennyiségben és minőségben munkaerőt találni, a bezárás mellett is dönthet, és átköltöztetheti az üzemet egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba. Ez különösen igaz lehet az olyan szektorokban, mint amilyen az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek a magyar gazdaság fő mozgatórugói.

„Ha korábban nem lettek volna külföldi dolgozók, akkor teljes szektorok kerülhettek volna bajba. Persze nagyon fontos, hogy a folyamat jól kontrollált, valamint átlátható legyen, és csak oda hívjunk vendégmunkásokat, ahol már lényegében kimerült a hazai munkapiaci tartalék.

Komoly kihívás a jogalkotóknak

A Prohuman szerint az állam és a szabályozó szervek nincsenek most könnyű helyzetben, hiszen a folyamatosan éledő piacok és termelő szektorok munkaerőigényét kielégítendő úgy kell szabályozniuk a vendégmunkások beutazását és foglalkoztatását, hogy a folyamat gyors és olajozott legyen, de közben a járványveszély miatt a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kell kapnia az ellenőrzésnek. A jogalkotóknak meg kell oldaniuk azt a kihívást, hogy egyrészről ne legyen túladminisztrált a külföldi munkaerő bevonása, másrészt minimalizálják a kontroll nélkül, a szürke vagy fekete zónában érkező külföldiek munkavállalását.

Csalóka a mostani helyzet, hiszen a számok azt mutatják, hogy hirtelen jelentős munkaerőtöbblet jelentkezett, ez azonban csupán a látszat. Azok az emberek, akik a járvány miatt kényszerből váltottak munkát – elsősorban is az olyan bezáró szektorokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus – a nyitással együtt nagyon gyorsan vissza fognak térni eredeti szakmájukhoz itthon vagy külföldön. Őket pedig valahogyan pótolni kell majd” – szögezte le Juhász Csongor.

Ebben a versenyben pedig Magyarország az osztrák, cseh, német, lengyel, horvát, szlovák területeken működő vállalatokkal küzd az unión kívüli országokból érkező dolgozókért, és hátránnyal indul. A nyugati országokkal szemben a bérek miatt, a közép-kelet-európai országokkal szemben a nyelv miatt. Hiszen egy ukrán vagy más szláv ajkú országból érkező komfortosabban képes megértetni magát anyanyelvén a hétköznapokban például Lengyelországban vagy Csehországban, ezért szívesebben megy – még akár némi bérhátrány ellenére is ¬– ezekbe az országokba. Magyarországon a vendégmunkások többsége Ukránjából érkezett, korábban nagyjából minden második külföldi munkás ukrán volt.