A költségvetési intézmények tartozása két éve nem látott mértékben, 9,3 milliárd forinttal nőtt idén februárban, így az elérte 72,1 milliárd forintot. (2014 júliusában egyetlen hónap alatt 14,4 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen, lejárt számlák összege.)
Nincs szoros összefüggés, inkább csak érdekesség, hogy eközben az államháztartás az első két hónapban többlettel zárt - amire korábban nem volt példa. Úgy tűnik, hogy a többlet ellenére a közintézmények nem kapnak több pénzt - vagyis rosszul tervezték meg az idei költségvetést. Ennek egyik oka lehet, hogy a 2016-os büdzsét már egy évvel ezelőtt számolták ki - hisz magát a költségvetési törvényt tavasszal terjesztették a parlament elé és e régi tervezési számok mára elavulhattak.
A februárban mért 72,1 milliárdos lejárt közintézményi tartozásból 1,3 milliárd szállítói finanszírozású, döntően uniós projektekhez kapcsolódó. Szállítói finanszírozású projekt esetében a projekt végrehajtásában részt vevő intézményt megillető támogatás összegét közvetlenül a szállító számlájára utalja a közreműködő szervezet, de a kedvezményezett intézmény könyvelésében ki kell mutatni a szállító felé fennálló kötelezettséget mindaddig, amíg annak pénzügyi teljesítése meg nem történik. Amennyiben a kötelezettség lejárt, úgy azt a tartozásállományról szóló adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell - vagyis ez a tartozás inkább csak a könyvekben jelenik meg.
Az összes tartozásból 30 nap alatti 24,6 milliárd, 30-60 nap közötti 13,6 milliárd, 60 napon túli lejáratú 33,3 milliárd forint, míg átütemezett tartozás 600 millió forintra rúg. A tartozásállomány teljes összegéből az állammal szemben fennálló tartozás összege közel 4,7 milliárd forint. A tartozásállományból 44,2 milliárd (az összes tartozás 61,3 százaléka) az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel.
Intézményesült a nemfizetés
Az adatszolgáltatásra kötelezett 722 közintézményből 400 küzd lejárt adóssággal rávilágítva a helyzet reménytelen voltára - vagyis az egész államháztartást "elfertőzte" a gyakorlat, miszerint nem fizetnek a beszállítóknak. A legnagyobb egyösszegű tartozás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) van, ahol az adóssága egyetlen hónap alatt 11 milliárd forintról 14,3 milliárdra emelkedett, miközben állítólag megkezdődött a Klik konszolidálása.
A intézményfenntartó - állítólag - 38 milliárd forintot kap/kapott a 18 milliárdos teljes adósság kifizetésre és a hiány eltüntetésre - legalább is ezt jelentette be Palkovics László (képünkön középen) oktatási államtitkár, a Klik új vezetőjének (Pölöskei Gáborné - képen balra) bemutatásakor. Ugyanakkor az állítólagos átcsoportosításról nem látott napvilágot semmilyen jogi norma - ennek ellenére a hírek szerint történtek kifizetések. Mégis egyetlen hónap alatt nőtt a Klik lejárt adóssága 3,3 milliárd forinttal.
A kormányhivatalok sem fizetnek évek óta
A kormányhivatalok a másik nagy adósok - a probléma évek óta fennáll, a kormányhivatalok gyakorlatilag alapításuk óta folyamatosan görgetik maguk előtt a lejárt számlákat. A teljes kormányhivatali adósság már 5,5 milliárd forintnál jár. A legnagyobb adós a Pest megyei hivatal: februárban 1,5 milliárd forintra mérsékelte adósságát január 2,1 milliárdról.
A Miniszterelnökség lejárt adósságai januárban a nulláról 971 millió forintra emelkedett. Jó hír, hogy a rendőrségnél megszűntek a milliárdos adósságok, ám februárban így is 748 milliós lejárt kifizetetlen számlákat görgettek maguk előtt. Igaz, ez a 20, megyei és fővárosi rendőrkapitányság összesített tartozása - míg az egészségügyben egyetlen kórház kénytelen ekkora adósságot maga előtt görgetni az elégtelen finanszírozás miatt.