Magyarország az uniós csatlakozásának elmúlt nyolc évében soha nem jutott akkora támogatás a pályázókhoz, mint 2012-ben, és a múlt évben az intézményrendszer több forrást fizetett ki, mint a jelenlegi uniós költségvetési ciklus első három és fél évében összesen - állapította meg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter válaszában, amelyet Józsa István szocialista képviselő írásos kérdésére adott. A honatya arra kérdezett rá, hogy a miniszter mit kíván tenni az uniós források hatékonyabb felhasználásáért. Míg 2010 végéig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) csak 1400 milliárd forintot fizetett ki, addig 2013. január 29-éig megközelítőleg 3400 milliárd forint kifizetése történt meg. Némethné szerint az uniós pénzlehívásnál nem történt csökkenés, ezt azzal igazolja, hogy Magyarország a 2010 ugyanúgy a hatodik helyen volt, mint 2013 januárjában. Amíg 2010 végéig a leszerződött támogatások állománya nem haladta meg a 4000 milliárd forintot, 2012 végére pedig 6400 milliárd forintos állományt sikerült elérni. Tavaly több mint 1600 milliárd forint értékű támogatást ítéltek meg, és 1043 milliárdot ki is fizettek - ebből 250 milliárdot decemberben -, ami nyolcéves rekord. Mindez elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság hatékony munkájának köszönhető - állapította meg Némethné.
Hetente 17,3 milliárdot fizetnek ki
Ráadásul a fejlesztéspolitikai intézményelemek jelenleg is a kifizetések további gyorsításán dolgoznak, szorosan együttműködve a pályázatok nyerteseivel - olvasható a válaszban. A szerződött projektek heti átlaga 2010 közepétől kezdve több mint a duplájára, a heti kifizetések átlaga pedig több mint a háromszorosára nőtt. A szerződött projektek átlag ugyanis a 2007 januárja és 2010 májusa között hetente 103 darab volt, míg 2012 júniusa és 2013 januárja között hetente 224 darab. A kifizetett támogatások heti átlaga az előbbi időszakban 5,5 milliárd forint volt, míg 2010. júniusa és 2013 januárja között 17,3 milliárdra nőtt.
A 2010-es kormányváltás óta többféle intézkedést vezettek be a pályázati rendszer egyszerűsítése és gyorsítása érdekében.
1. A közbeszerzéseknél központosított a rendszer a forrásvesztés és az újabb szabálytalanságok megakadályozása érdekében. A vizsgálatok a támogatásból finanszírozott beszerzések megvalósulására és a bejelentett kiadások ellenőrzésére is kiterjednek. A folyamatba épített ellenőrzés révén az NFÜ a közbeszerzési eljárásokban valamennyi eljárási cselekmény jogszerűségét időben tudja ellenőrizni és jogszabálysértés gyanúja esetén azonnal tud intézkedni.
2. Egységes eljárásrendet alkottak az intézményrendszer átláthatóvá tétele és a közreműködő szervezetek számának csökkentése - így a bürokrácia visszaszorítása - érdekében.
3. Lehetővé vált a pályázatok elektronikus formában történő beadása, csökkentet a kifizetések előírt határideje, valamint bevezették a kifizetési folyamatba iktatott elektronikus aláírást. Egyszerűsödtek a kiemelt projektek előkészítésére vonatkozó szabályok is, és a pályáztatás formai egyszerűsítése révén kevesebb lett a pályázati adatlapok és a bekérendő mellékletek száma. A miniszter szerint a lépések eredményeit igazolja, hogy jelentősen csökkentek a szabálytalanságok, a hibaarány pedig az összes ellenőrzött operatív program egyikénél sem érte el a 2 százalékot. A szabálytalanul elköltött összegek aránya 2009-ben még 76 százalék volt, 2010-ben viszont már csak 18, 2011-ben pedig mindössze 6 százalék.
Minden rendben lesz?
A gyorsításra és egyszerűsítésre szükség is van, mert a kabinet tervei szerint 2013-ban 1500 milliárd forint uniós fejlesztési támogatást fizetnek ki. Ehhez tavalyi 30 milliárd forintos önerőprogram után idén egy újabb, immár 50 milliárd forintos keret meghirdetése várható. Biztosíthatom, hogy 2013-ban minden uniós forrás gazdára talál - írta a miniszter.