Az első paragrafus első bekezdése mondja azt ki, hogy a törvény hatálya a jogszabály hatálybalépését megelőzően kötött fogyasztói kölcsönszerződésre terjed ki. Ilyen szerződésnek minősül a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés.

A második bekezdés szerint a törvény szabályait nem kell alkalmazni a végtörlesztéssel megszűnt szerződésekre, de a más módon megszűnt szerződésekre - legalábbis így értelmezhető a harmadik bekezdés - igen. E szerint ugyanis a törvényben meghatározott kötelezettségek és jogosultságok azt а pénzügyi intézményt terhelik, illetve illetik, amelye törvény hatálybalépésének napján а fogyasztói kölcsönszerződés jogosultja, ha pedig а fogyasztói kölcsönszerződés korábban megszűnt, akkor azt а pénzügyi intézményt, amely а szerződés megszűnésekor а szerződés jogosultja volt.

Árfolyamrés és alkalmazandó árfolyamok

Az árfolyamrés kérdését úgy rendezi a javaslat 3. paragrafusa, hogy (1. bekezdés) a fogyasztói kölcsönszerződésben - az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével - semmis az а kikötés, amely szerint а pénzügyi intézmény а kölcsön-, illetve а lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására а vételi, а tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként а folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli.

A 2. bekezdés szerint az 1. bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe - а 3. bekezdésben meghatározott kivétellel - mind а folyósítás, mind pedig а törlesztés (ide értve а törlesztőrészlet és а devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék fizetését) tekintetében а Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép.

A 3. bekezdés azt mondja ki, hogy ha а hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 . évi CXII . törvény 200/A. §-ában vagy а Hpt. 267. §-ában meghatározott szerződések esetében és rendelkezések alapján az azokban megjelölt devizaárfolyam alkalmazására vonatkozó rendelkezés а szerződés részévé vált, vagy а törlesztés során а felek ennek megfelelően jártak el, а második bekezdés devizaárfolyamra vonatkozó előírását е szerződések esetében és а törlesztés e rendelkezések által érintett időszakára csak а folyósítás tekintetében kell alkalmazni.

А pénzügyi intézménynek е törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül úgy kell az átszámítást elvégeznie, hogy а kölcsön-, illetve а finanszírozási összeg folyósításától kezdődő időponttal а folyósítás és а törlesztés összegének kiszámítása alapjául az ezek esedékessége napján érvényes második bekezdés szerinti - а harmadik bekezdésben meghatározott esetben а harmadik bekezdés szerinti - devizaárfolyam szolgáljon.

Egyoldalú szerződésmódosítás

A törvényjavaslat szerint az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés  vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés - az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével.

A pénzügyi intézménynek е törvény hatálybalépését követő harminc napon belül meg kell vizsgálnia а fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket (a továbbiakban együtt: ÁSZF), melyekben szerepel az egyoldalú szer ődésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződéses kikötés.

А pénzügyi intézménynek е törvény hatálybalépést követő harminc napon belül be kell jelentenie а felügyelet részére valamennyi, a fenti bekezdés szerinti szerződéses kikötést tartalmazó ÁSZF-et, és nyilatkoznia kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses kikötést tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekinti-e.

Gyorsan kell dönteni, sokba lesz a fellebbezés

Ha а pénzügyi intézmény а vizsgálat során azt állapítja meg, hogy az általa alkalmazott valamely ÁSZF tartalmaz olyan szerződéses kikötést, mely esetében vélelmezni kell а szerződéses kikötés tisztességtelenségét, de а pénzügyi intézmény álláspontja szerint а szerződéses kikötés tisztességes, а vélelem megdöntése iránt  polgári peres eljárást indíthat, másfélmillió forint illetékkel.

Az ügyben első fokon a Fővárosi Törvényszék dönt, de ha а рег bonyolultsága indokolja, az elsőfokú bíróság a tárgyalás megkezdése előtt elrendelheti, hogy а perben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. А bíróság а keresetet harminc napon belül bírálja el .

Ha itt a bank alulmarad, 2,5 millió forint illeték fejében fellebbezhet, majd a következő kör - a Kúriához intézett felülvizsgálati kérelem illetéke - 3,5 millióba kerül.