A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Ahogy a Napi Gazdaságnak nyilatkozók jelezték, a végtörleszteni szándékozók az eddigi tapasztalatok szerint többségében azon ügyfelek köréből kerülnek ki, akik eddig is a szerződés szerint teljesítették fizetési kötelezettségeiket, így nem várható, hogy ezen most változtatnak. A Budapest Bankban (BB) mindehhez hozzátették: mind szóban, mind a végtörlesztési kérelmen és az igazoláson felhívják az ügyfelek figyelmét a szerződés szerinti törlesztési kötelezettségeikre és arra, hogy az igazoláson kimutatott összeg akkor érvényes, ha a közben esedékes törlesztéseket szerződés szerint törleszti az ügyfél. A szerződések szabályainak betartására a PSZÁF is több fórumon hívja fel a polgárok figyelmét.
Ennek ellenére − ismerték el több helyen − elvben nem lehet kizárni, hogy a végtörlesztő így "spórol", ám ehhez az kell, hogy az adós biztos legyen abban, hogy néhány hónapon belül rendelkezésére áll majd a végtörlesztéshez szükséges összeg. A törvény szerint végtörlesztéssel mindenki élhet, akinek kölcsönét a bank a végtörlesztési törvény szeptember 29-i hatálybalépése előtt nem mondta fel − függetlenül a fennálló tartozástól.
A jogszabály alapján végtörlesztésnek a teljes előtörlesztés minősül. Ebből következik − hívták fel a figyelmet az MKB Banknál −, hogy a már esedékessé vált tartozásokra az árfolyam rögzítésének lehetősége nem vonatozik. Azt csak utólag, "normál" árfolyamon lehet megfizetni, a késedelem miatti járulékokkal együtt. A BB szerint az esedékes, de meg nem fizetett tőkét külön, tőkehátralék-számlán kezelik, ám a bank jelenlegi gyakorlata szerint a teljes tartozásra vonatkozik a fix árfolyam. Más bankok is azt jelezték: ha az ügyfél benyújtja a kérelmét a végtörlesztésre, akkor a bank felé fennálló teljes tartozását a kedvezményes árfolyamon fizetheti ki. E logika alapján a bank csak akkor szedi be az ügyfél elmaradt törlesztőrészletét és annak kamatait a normál törlesztő árfolyamon, ha a végtörlesztési nyilatkozat benyújtását megelőzően érkezik pénz a számlára.