Hétfőn megegyeztek a Magyarországnak járó uniós forrásokról, a helyreállítási alapról és a jogállamisági csomagról az uniós nagyvkövetek hétfő esti tanácskozásán. A korábban javasolt 65 százalék helyett 55 százaléknyi Magyarországnak szánt uniós forrást függesztenek fel. Az uniós testülettől érkező hírek szerint az Európai Unióhoz akkreditált nagykövetek elvi egyezségre jutottak minden fontos kérdésben, amit a döntések végleges jóváhagyása zár le, írásbeli eljárással.

Az EU-s nagykövetek jóváhagyták 

  • az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot,
  • a 15 százalékos globális minimumadót,
  • az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet,
  • valamint a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón azt mondta, nem Berlinből Washingtonból vagy Moszkvából kell meghatározni, hogy ki vezesse Magyarországot.

A megállapodás az EU győzelmével végződött, aminek mi is a tagjai vagyunk. Az európai egység fenntartása rendkívül fontos a mostani időszakban. A közös uniós hitelfelvételt nem támogattuk, de a közös költségvetés hedrumjából tudunk adni Ukrajnának pénzt

- hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd euró felhasználásához nem is kellett a magyar kormány támogatása. Újabb közös hitelfelvételre nem kerül sor, ez is a kompromisszum része volt, így Gulyás. 

Mi lesz a pedagógusok béremelésével?

Gulyás Gergely megítélése szerint a három érintett operatív programban semmilyen forrásvesztés nincsen, ez valamivel több, mint a teljes keret egynegyede. Az a kérdés, hogy a további források januártól megnyílnak-e Magyarország számára. Egy októberi Kormányinfón a tárcavezető már említette, hogy amegállapodás esetén, már január 1-jén megvalósulhatna egy közel 21 százalékos béremelés.

Az Európai Bizottság tart az Európai Parlamenttől. A nettó 6 milliós fizetésű magyar baloldali képviselők pedig gátolják a további pénzek kifizetését

- mondta Gulyás Gergely, aki szerint a magyar baloldal képviselői azt akarják, hogy ne kapjanak pénzt se a tanárok, se az egészségügy. A kormány nem csak uniós forrásokból emelné a pedagógusbéreket.

Feszültség nem volt, politikai kavarás viszont igen

Navracsics Tibor szerint alapvetően nem voltak feszültek a tárgyalások, de a szűkülő időkeret nyilvánvalóan generált valamennyi "politikai kavarást". "Mi azt szerettük volnak, hogy a mi tárgyalásainkat a saját értékén kezelje a Tanács, ha így tett volna, sokkal hamarabb rábólinthattak volna a helyreállítási tervünkre. Az EP-ben kezdetektől fogva hisztérikus hangok hallatszottak, de ott ez már megszokott" - tette hozzá Navracsics.

A miniszter a teljesítési menetrendről elmondta: eddig napra pontosan teljesítettek mindent, március végén kell még egy utolsó törvénycsomagot elfogadni az uniós pénzekért. Áprilisban vagy májusban így elképzelhető a felfüggesztés megszüntetése. A horizontális feljogosító feltételekről nincs egyelőre tárgyalás, de a Bizottság bármikor szabhat ilyet, ez egy politikai döntés. Navracsics úgy látja, hogy a Bizottság az igazságszolgáltatás tekintetében élesen elválasztja a lengyel ügyet a magyartól.

Egyelőre még nincs konkrét időpontja a partnerségi megállapodás aláírásának, de a közeljövőben várható, most már csak technikai kérdés az egész - állapította meg az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, aki a szupermérföldkövek teljesítését a Bizottságra hagyná, amihez folyamatos párbeszédre lesz szükség. "Sok esetben csak értelmezési különbségekről van szó. A pénzek érkezésének időpontja itt másodlagos, mert általában utófinanszírozású projektekről van szó. Mi a magunk részéről az elsőnegyedévben megkezdjük a munkát, célunk a zökkenőmentesség" - fejtette ki a tárcavezető.

Ne keveredjenek össze a politikai és a jogi szempontok

Navracsics rámutatott: az nem probléma, ha az EU védi a saját pénzügyi érdekeit. "Itt az a fontos, hogy a politikai és a jogi szempontok ne keveredjenek össze. A korrupciós botrányokat jogi eszközökkel kell feltárni, nem pedig politikaival, mert az sosem lehet teljeskörű. Ezektől az eljárásoktól távol kell tartani az aktuálpolitikai szempontokat. Fontos lenne más országokban is élesíteni a közbeszerzési eljárásoknak azokat a biztosítékait, amelyeket hazánknak előírtak."

Amikor a jogi eszközök helyét politikai szempontok kezdik átvenni azért is problematikus, mert a Bizottság rögzített szerepe az, hogy nem válhat politikai testületté

- világított rá Navracsics Tibor.

A helyreállításai alap hitelrészével kapcsolatban Navracsics megjegyezte: még hat hónap van arra, hogy eldöntsék, felveszik-e. Tervekkel készülnek, de az aktuális gazdasági környezetet figyelembe véve fog dönteni a kormányzat.

Újságírói kérdésre a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a magyar parlament meg fogja szavazni a svéd és a finn NATO-csatlakozást, amely februárban lesz napirenden. A globális minimumadóval pedig elvi problémájuk volt, ami a versenyképesség rovására mehetett volna. "A globális minimumadó mértékének növekedése nem elfogadható, ehhez a magyar kormány nem járulhat hozzá" - jelentette ki Gulyás Gergely.

Nagy diplomáciai áttörés történt hétfőn

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense a megállapodást illetően az Inforádióban úgy fogalmazott: nagy diplomáciai áttörést hozott a hétfői nagyköveti értekezlet, ami a későbbi miniszteri döntést hivatott előszíteni, tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban óriási vita alakult ki a magyar kormány és az Európai Bizottság között. 

Egy nagy kompromisszumot sikerült elérni, aminek köszönhetően hozzáférhetővé válnak a kohéziós források, valamint a helyreállítási alap forrásai – ami a koronavírus-válság kezelésére jött létre –, cserébe Magyarország hozzájárul ahhoz, hogy az Ukrajnának biztosítandó – nagyjából 18 milliárd eurós – hitel és a globális minimumadó kérdésében haladhasson a jogalkotás az Európai Unióban – tette hozzá a Corvinus docense.