A kormány először tavaly év végén emelte a rendvédelmisek fizetését, idén januártól 10 százalékkal nőtt a rendőri fizetés, és a tavaszi választások előtt hathavi fegyverpénzt is kaptak az állomány tagjai. Utóbbi átlagosan bruttó plusz 2,7 millió forintot jelentett a koronavírus elleni vedőoltást felvevő rendőröknek. Végül a kata-törvényt követő tüntetési hullám idején újabb emelésről döntött az Orbán Viktor vezette kabinet: a tiszthelyettesi állománynál átlagosan 30–44 százalék közötti, a tiszteknél 18–25 százalékos bérfejlesztés lesz.

Mindez a Magyar Narancs szerint azt jelenti, hogy szeptember elsejével a tiszthelyettesek az eddigi bruttó 267 ezer forint helyett 384 ezer forintos, a pályakezdő tisztek bruttó 393 ezer forint helyett 510 ezer forintos illetményből gazdálkodhatnak.

A béremelések viszont nem biztos, hogy megakadályozzák a leszerelési hullámot, amelyet a koronavírus-járvány alatt azzal gátoltak meg, hogy megtiltották a felmondást az állomány tagjait. Amikor a korlátozást feloldották, júniusban egyetlen hét alatt 299-en mondtak fel, ami az állomány 1 százalékát jelenti. 

A jövőben kevés lehet a plusz fizetés: a rendőrség teljes létszámának nagyjából a negyede, mintegy 13 ezer fő nem részesül a béremelésből, mer az ún. riaszosok, vagyis az irodai dolgozók nem kapnak emelést. A rendszer pénzügyi, informatikai és technikusi feladataiért felelő állománytagokra a hivatásos állomány tagjaihoz hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak, például el kell fogadniuk, hogy visszarendelhetik őket a szabadságukról, vagy hogy korlátozzák a véleménynyilvánítási jogukat.

Felméry Zoltán közgazdász, több egyetem tudományos munkatársa a lapnak azt mondta, a körülbelül 50 ezres rendőrségi állományból 37–39 ezer fő hivatásos, a többiek a háttérmunkát végző közalkalmazottak. Úgy véli, 3–4 ezer ember hiányzik a rendszerből, minden tizedik pozíció betöltetlen. Felméry adatai szerint a vírushelyzet miatti leszerelési tilalom feloldása után nem volt tömeges távozás, május óta 500–600 fő adta be a felmondását. Radikálisan visszaesett viszont az új jelentkezők létszáma, így aztán nem biztosított a pályaelhagyók utánpótlása. Éppen ezért nem csak a jelenlegi bérfejlesztés indokolt, de a további hasonló lépés is az lenne.

Kérdés, mire elég a rendőri béremelés

Az sem világos még, hogy az összesen 52 milliárdos keretösszegű bérfejlesztés (amely a rendőrökön kívül a katonákra és a határvadászokra is vonatkozik), a gyakorlatban miként valósul meg: 2024 januárjáig osztják el az emelést, de még többször korrigálhatják a terveket. Viszont a most kimaradók csak akkor részesülhetnek az emelésből, ha további forrást biztosítana a kormány. 

Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldal elnöke reméli, hogy a leszerelési tendenciát megállítja a béremelés. A legnagyobb gondok a tiszthelyettesi állományon belül voltak, a mostani döntés pedig részben ezt a réteget célozza. Szerinte a riaszosoknak is járna a béremelés, mivel az ő munkájuk is nélkülözhetetlen, és az érdekvédelmi szervezetek ezt jelezték is a kormánynak.

Pongó Géza, az FRSZ főtitkára azt nyilatkozta, hogy a járványt megelőző időszakban évente ezer, majd évi 2–2,5 ezer rendőr is leszerelt, tavaly pedig, amikor volt néhány hónapnyi lehetőség a távozásra, 1300-an hagyták el a pályát (az első leszerelési tilalom 2021 júniusában ért véget, a második novemberben kezdődött).

Viszont a fiatalok már nem választják a rendvédelmi pályát, ami később okozhat munkaerő-válságot a testületben.