A Belügyminisztérium képviselői megerősítették azt a korábbi kormányzati bejelentést, mely szerint várhatóan már 2022 februárjában kifizetésre kerül a rendvédelmi hivatásos állomány részére a még 2019 végén bejelentett 3 évenkénti 6 havi illetménynek megfelelő összegű „fegyverpénz” - derül ki a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) és a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) üléseinek jegyzőkönyvéből. Ám erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a gazdasági növekedés meghaladja az 5,5 százalékot.

A lépéssel - persze, ha úgy állnak a számok - már a választások előtt megakadályozhatják a rendőrök tömeges leszerelést, hiszen a belügyi és rendvédelmi dolgozók 70 százaléka fontolgatja, hogy pályát módosít, legalábbis a BÉT munkavállalóit képviselő szakszervezetek megbízásából készített reprezentatív felmérés szerint. (A kutatás még június 15-e, a rendvédelmi dolgozók felmondási tilalmára vonatkozó jogszabályok hatályvesztése előtt készült.) Bár minisztériumnál valótlannak nevezték a leszerelési hullámról szóló felmérést, mégis egy évvel előre hoznák az eredetileg 2023-ra tervezett rendvédelmi szolgálati juttatás kifizetését. Ennek pénzügyi fedezetigénye körülbelül 178 milliárd forint, melynek nagy része - körülbelül 110 milliárd forint - már be van tervezve az idei és a jövő évi költségvetésbe, a fedezet többi részéről azonban még nem született döntés. A pluszjuttatással fejenként mintegy 900 ezer és 2 millió forint közötti összeg üthetné a hivatásos állomány markát.

Kapcsolódó

A kifizetés feltétele a három év folyamatos hivatásos szolgálati jogviszony fennállása - a 2022. év elejei kifizetés esetében ez a bázis dátum 2020. január 1-je lenne. A 2021. december 31-gyel leszerelők közül viszont csak a nyugállományba vonulókra terjesztenék ki a fegyverpénzt. A korábbi tárgyalásokon felmerült, hogy a pluszjuttatást csak azok kaphatnák meg, akik vállalják, hogy további három évig nem mondanak fel. A legutóbbi érdekegyeztető üléseken effajta kikötésről azonban nem esett szó, így a rendvédelmi dolgozóknak várhatóan nem kell tartaniuk a röghöz kötéstől. A kifizetés részletszabályainak kidolgozása szeptemberben történik, ekkor kerülhet sor a BÉT ülésének újbóli összehívására is.

Nagyon sokan kimaradnak, mások úgy érzik, függő helyzetbe kerültek

A legfőbb gond azonban a rendvédelmi szolgálati juttatással, hogy annak célcsoportja csak a hivatásos állomány lenne - a BM számításai szerint a 2022 elejei első kifizetés a hivatásosok mintegy 90 százalékát érintené. Hiába szorgalmazták a szakszervezetek, az egyeztetéseken eldőlt, hogy a rendvédelmi igazgatási viszonyban dolgozó közalkalmazottakra, kormánytisztviselőkre (riaszosok), valamint a munkavállalókra nem fogják kiterjeszteni a juttatást. (A rendvédelmi szerveknél a hivatásos állomány létszáma mintegy 36 ezer fő, míg riaszos és munkavállalói állományban hozzávetőleg 15 ezer ember dolgozik.)

Ez rendkívül hátrányos megkülönböztetésként értékelhető, hiszen a riaszosok nem csak adminisztratív, műszaki, és logisztikai feladatokat látnak el a rendvédelmi szerveknél, hanem a pandémia idején a hivatásosok munkájának egy részét is ők végezték el - mondta lapunknak Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Már most több helyről hallani, hogy rendőrségnél június 15-e óta tömeges leszerelési hullám vette kezdetét - erre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is tett utalást - ám a szakszervezetnél egyelőre nem tapasztalnak ilyen trendet. Bárdos szerint a fegyverpénz belengetésével a minisztérium elérte, hogy a leszerelésre készülő hivatásosok nagy többsége mégiscsak úgy döntsön, hogy őszig még kivár, hiszen akkor derül ki, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak majd a hathavi pluszpénzre. Az érdekképviseletnél arról sem tudnak, hogy a riaszosok közül nagyobb arányban mondtak volna fel, de pontos adatokkal nem rendelkeznek. A rendőrök kivárásos álláspontjáról tanúskodik az is, hogy a szakszervezethez nem érkezett olyan kérés, hogy a felmondás benyújtását követően valaki képviseletet kért volna amiatt, hogy a feletteseik nem engedik leszerelni.

A BM lapunk megkeresésére annyit megosztott, hogy az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek hivatásos állományából június 15 és július 16 között összesen 134 fő jogviszonya szűnt meg lemondással. 

És mi lesz a fizetéssel?

A Belügyminisztérium képviselői legutóbb arról tájékoztatták az érdekképviseleteket, hogy a rendvédelmi illetményalap nem fog emelkedni, mint ahogy az éves cafeteria-keretösszeg, illetve a bankszámla hozzájárulás éves bruttó 4 ezer forintos összege sem. (A 2008 óta változatlan összegű, 38 650 forintnyi rendvédelmi illetményalap nyomán különféle szorzószámokkal határozzák meg egy adott rendvédelmi dolgozó havi bruttó illetményét, amelyet pótlékokkal is kiegészíthetnek.) Nem született döntés a munkavállalói oldal korábbi javaslatairól, például a rendvédelmi minimálbér bevezetéséről sem - ezekről részletesen itt olvashat.

A szakszervezetek úgy vélik, ezzel továbbra sem lehet tisztességes megélhetést nyújtani a szolgálatot teljesítőknek. Bárdos Judit szerint még mindig jellemző, hogy a középfokú végzettségű, kezdő (0-3 évig szolgálatot teljesítő) rendőröknek mindössze havi nettó 150-170 ezer forintnyi illetménnyel kell beérniük. S, bár a 2015. évi XLII. törvény alapján a szolgálati évek számával az illetmény emelkedik, gyakorta ezzel is csak néhány ezer, vagy néhány tízezer forintnyi pluszpénzhez juthatnak a hivatásosok.

Összességében a rendvédelem derékhadát alkotó tiszthelyettesi állomány (mintegy 20-25 ezer fő) igen nyomott fizetésért kénytelen dolgozni és továbbra sem látszik esély a bérfelzárkóztatásra. 

A hivatásos állomány számára 2020-ban vezették be a 10 százalékos jövedelemnövekedést eredményező kiegészítő juttatást. A minisztérium közölte: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a juttatást beépítik az illetménybe, (amelyet egyébként már a juttatás bevezetése óta ígérnek). Bárdos Judit szerint ígéretet kaptak arra is, hogy

további 5 százalékkal megemelik a kiegészítő juttatást, amely lényegében az egyetlen eszköz lenne a fizetések növelésére.

Konkrét lépések azonban egyelőre nem történtek. 

A szakszervezeti vezető szerint cserébe jelentős terhelés hárult a rendvédelmi dolgozókra a pandémia idején - 2020-ban átlagosan havi 17 órányi túlóra jutott egy rendőrre - miközben munkaidejük tavaly november óta a heti 48 órát is túllépheti, így akár naponta több mint 12 órát is dolgozhatnak. A túlmunkát pedig csekélyke mértékű pluszjuttatásért kell ellátniuk, például az éjszakai pótlék összege jelenleg bruttó 190 forint/óra.

Tényleg nem éri meg leszerelni?

Lajos rendőrjárőrként dolgozik, ezért 160 ezer forint fizetést kap. Lajosnak elege lesz a nincstelenségből és a "hat havi" sem érdekli mert nem bízik a rendszerben, ezért leszerel. Lajosnak sikerül munkát találnia, így pizzafutárként fog dolgozni 280 ezer forint nettóért ennyit biztosra haza fog vinni szakirányú végzettség nélkül - olvasható a Zsaruellátó Facebook-oldalon megjelent szemléltető bejegyzésben.
Lajos egykori járőrtársai várják a megmentő "hat havit" legjobb esetben 6X160 ezer=960 ezer forintot. De Lajost nem tudják megvezetni, ezért úgy dönt, hogy a 120 ezer forint pluszt amit a járőrfizetésen felül keres most, azt beteszi a bankszámlájára.
Így Lajos nem 36 hónap (3 év) alatt hanem csupán 8 hónap alatt félreteszi a járőrök 6 havi fizetését (8x120 ezer= 960 ezer forint) Tehát Lajos 3 év alatt a 4,5-szeresét kapja meg a járőrök hathavi juttatásának.
Lajos feltesz egy pár kérdést magában:
-Minek várjak 36 hónapot (3 évet) ha 8 hónap alatt megkeresem azt a plusz 6 havit?
-Ez a hat havi fogja megoldani a "nemlétező" leszerelési hullámot?
-Ettől lesz vonzóbb a szakma?
-Megint átverik az állományt, elhitetve, hogy adnak valami pluszt. Miért nem fizetésemelést adnak, és a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét?