A Belügyminisztériumban elkészült egy jogszabály-tervezet, amely a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyba kerülők számára új bértáblát és előmeneteli rendszert alakít ki. Az előterjesztés szerint 2019. február 1-jétől átlagosan 20 százalékos, 2020. január 1-jétől pedig átlagosan további 10 százalékos illetményemelést eredményezne. A bértábla 205 ezer forintról indul - olvasható a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) honlapján. (A béremeléssel kapcsolatban kerestük a Belügyminisztériumot is, válaszukkal frissítjük majd cikkünket.)

A törvénytervezet jelenleg nem publikus, így azt nem tudta még nyilvánosságra hozni a szakszervezet. Ugyanakkor Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára szeptemberben arról beszélt a parlamentben, hogy hamarosan egy belügyi törvénycsomagot nyújtanak be, aminek része lesz a 2019-es illetményemelés is. A politikus szerint 2015 és 2019 között 50 százalékos illetményemelés zajlott a rendvédelmi ágazatban, és nem igaz, hogy több ezren elhagyják a pályát.

Az FRSZ azt is tudni véli, hogy jogszabályt legkésőbb november 20-áig tervezi benyújtani a Belügyminisztérium, hogy az Országgyűlés még idén el is tudja fogadni. A szakszervezet által ismertetett tervezet szerint, akik nem járulnak hozzá jogviszonyuk módosításához, azok közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntetik. A közalkalmazotti állományból a közép- és felsőfokú iskolai végzettségűeket ugyanis átsorolnák a hivatásos állomány szolgálati viszonyát szabályozó törvény (Hszt.) hatálya alá, az alapfokú iskolai végzettségűeket pedig visszaminősítené a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalónak. A Hszt. hatálya alá kerülő közalkalmazottak jogviszonyát rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonynak nevezték el.

Mindenkire vonatkozzon

"A nem hivatásos szolgálati jogviszonyban állók illetményének emelésére irányuló béremelési szándékot méltányoljuk, de ragaszkodunk ahhoz, hogy az mindenkire megvalósuljon, mégpedig ténylegesen, azaz egyénenként, minden egyes érintett esetében a saját meglévő személyi alapbéréhez viszonyítottan történjen meg a 20 százalékos emelés 2019-ben" - írta a Belügyminisztériumnak címzett levelében Pongó Géza. Az FRSZ főtitkára szerint a béremeléssel párhuzamba állított jogkorlátozások viszont aránytalanok és eltúlzottak.

A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyba kerülőkre ugyanis kiterjesztenék a hivatásos állományra vonatkozó jogkorlátozásokat. Például más kereső tevékenységet csak engedéllyel végezhetnének, kiterjesztenék rájuk a kifogástalan életvitel ellenőrzését, egyes munkakörökben a nemzetbiztonsági ellenőrzést, és a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget is, valamint bevezetnék számukra is a teljesítményértékelést, ami negatív minősítés esetén 20 százalékos illetménycsökkenést is megalapozhatna.

Az FRSZ által ismertetett jogszabály-tervezet szerint a túlóra pénzben megváltható maradna, de az ilyen esetben jelenleg fizetendő 50 százalékos bérpótlékot megszüntetik. Az is szigorítást jelent, hogy nyelvpótlékot és címpótlékot megszüntetnék, a veszélyességi pótlék a jelenlegi 20 ezer forint helyett kevesebb mint 10 ezer forint lesz. Aki pedig nem jogosult gyermek utáni pótszabadságra, annak kevesebb lenne a szabadságnapja a tervezet szerint.

Mindenki támogatja

Ritkán akad olyan törvényjavaslat, amelyet valamennyi parlamenti párt támogat, de egyelőre úgy néz ki, a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is megszavazzák, hogy 2022 végéig meghosszabbítsák a honvédelmi és a rendvédelmi állomány lehetőségét, hogy túlszolgálatuk kompenzálását szabadidő mellett túlórapénzben is kérhessék. A problémát egy uniós irányelv jelenti, amely alapján a túlfoglalkoztatást főszabály szerint szabadidőben kell megváltani, a honvédség és a rendőrség munkájának jellegéből adódóan azonban ez ezeken a területeken nem megoldható. A honvédség és a rendőrség 10-15 millió óra túlszolgálatot teljesít évente, ennek szabadságban történő megváltása pedig mindkét szervezet működését veszélyeztette volna, ezért minden párt támogatja, hogy megmaradjon a túlórapénz.