Rengeteg pénzről mondott le az állam - mutatjuk a nyerteseket

A kormány pénteken terjesztette a parlament elé a 2013-as költségvetés zárszámadását. A törvényjavaslat a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) jóvoltából már most nyilvános, ugyanis a KFIB közérdekű adatigénylés keretében kikérte a tervezet azon változatát, amit augusztus elején az Nemzetgazdasági Minisztérium auditálásra megküldött az Állami Számvevőszéknek. A KFIB szerint a mostani adatigénylés egyben példa arra is, hogy a zárszámadás több száz oldalas anyagát akár a szokottnál egy hónappal korábban nyilvánosságra hozhatná a kormány - ez a költségvetés elszámolásának átláthatóságát növelné.

A zárszámadási törvény tervezetéből többek között kiderül, hogy tavaly a költségvetés 682,9 milliárd forint adó- és járulékbevételről mondott le a legális kedvezmények révén - mindez 117,7 milliárd forinttal magasabb az előző évi adókedvezményeknél. Tavaly a költségvetés hiánya 930,4 milliárd forint volt, ehhez képest az elengedett adók mértéke nem elhanyagolható. Az egész államháztartásnak 16 477 milliárd forint bevétele volt 2013-ban az összes kedvezmény ennek négy százalékát jelenti.

A zárszámadási adatokból kiderül, hogy legnagyobb adókiesést összegszerűen a családi kedvezmény jelenti, ezen a soron 185 milliárd forint szja-t nem szedett be az állam a gyermekes családoktól. Az szja-bevételekből összesen 206 milliárd forint esett ki a kedvezmények révén: a 21 milliárd forintos differencia fele több kisebb kedvezményből jött össze, míg 10 milliárd forintnyi adó került az önkéntes pénztárakba, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlákra. A szja-kedvezmények fillérre megegyeznek a tavalyi adatokkal, a lakosság által igénybe vett illetékkedvezmények viszont jelentősen csökkentek.

A dobogó második helyére a szociális hozzájárulási adókedvezmények kerültek, a munkaadói tb-befizetésekből a különböző kedvezmények révén a cégek 187,5 milliárd forintot spóroltak meg. A legnagyobb tételt a munkahelyvédelmi akcióterv keretében adott foglalkoztatási adókedvezmények jelentették, de 38,4 milliárd forint járulékot és adót spóroltak a cégek a bérkompenzációval is.

A harmadik legnagyobb tételt a társasági adókedvezmények teszik ki - ezen a soron csak tavaly 151,5 milliárd forintról mondott le az állam. 2012-höz képest érzékelhetően nőtt a filmgyártás adókedvezménye, hisz a 2012-es 2,9 milliárd forinttal szemben az érintett cégek tavaly már 10,2 milliárd forint kedvezményt kaptak. A sportcélú társasági adókedvezmények tavaly 41,9 milliárd forintra rúgtak, ami némi növekedés az előző évhez mérten - de úgy tűnik, ezen a szinten fog beállni ez az adókedvezmény. A sporthoz hasonló mértékű kedvezményt vehettek igénybe a cégek fejlesztési adókedvezményként. A jövedékiadó-kedvezmények 50,6 milliárd forinttal mérsékleték a költségvetés bevételeit: ennek túlnyomó többségét a mezőgazdasági vontatók, hajók, mozdonyok és kamionok gázolaj-adókedvezménye jelenti.

Arányaiban a legtöbb adóbevétel a energiaadónál esett ki, hisz a bevételek 16,2 milliárd forintra rúgtak, ezzel szemben a lakossági kedvezmény 13,7 milliárd forintra rúgtak. A 151 milliárd forintos társasági adókedvezmény 47 százaléka a befolyt bevételeknek, de hasonló mértékben mondott le bevételekről az állam a távközlési adó esetében is.