Rengeteg pénzt költött el a kormány - titkolózik az NGM

A kormány a múlt héten tette közzé a végleges januári államháztartási adatokat, a tárca ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatóján elhangzott egyszerű kérdésre, miszerint mennyi pénzt költött a kormány a költségvetés eredetileg száz milliárd forintos tartalékából, az NGM helyettes államtitkára nem tudott válaszolni. Ehelyett annyit közölt, hogy a szabályok szerint a százmilliárd forintos tartalékból az első félévben annak negyven százaléka költhető el - s ezt a keretet február 18-áig nem merítették ki. Ez a terelés azért is érdekes, mert a tartalékról az NGM naprakész adatokkal rendelkezik és a határozatok nyilvánosak. 

Az igazság ezzel szemben az, hogy a kormány olyan mélyen nyúlt a költségvetési pénzeszsákba, hogy a következő pár hónapban az előre nem látható kiadásokra elvben csak minimális mértékben maradt fedezet - legalábbis ez derül ki az eddig már nyilvánosságra került kormányhatározatokból. Ugyanis az első két hónapban sikerült 34 milliárdot elkölteni az első félévre engedélyezett 40 milliárd forintból, vagyis a szabályok alapján a következő két hónapra 6 milliárd forint maradt.

Nem lenne pénz a Buda-Cash ügyfeleinek

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Nem lenne már elegendő forrása a kormánynak a Buda-Cash-botrányban érintett bankok átmeneti kisegítésére sem. Persze ha egy valóban váratlan katasztrófa érné az országot, a kormány azonnal léphetne, ilyen esetben ugyanis bármilyen pénzhez hozzányúlhatnak, csak utólag kell beszámolni a parlamentnek a költésről. Ezért igazából nincs is sok értelme a külön megcímzett tartalékoknak, hisz az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az inkább a vitatható pénzköltések, pazarlások egyik forrása.

Mire költötték a milliárdokat?

A költségvetés általános tartaléka - amely 2010 óta a "rendkívüli kormányzati intézkedések" címen fut - elvileg az előre nem látható, vagyis rendkívüli  költségvetési kiadások fedezetére szolgálna. Ám mint az látható, az eddig ismert 34 milliárd forintos költésből a legjobb indulattal sem lehet egymilliárdra sem ráfogni, hogy az rendkívüli, váratlan kiadás lenne. Inkább arról van szó, hogy valamely oknál fogva nem tervezték be a 2015-ös költségvetésbe, így aztán beszélni sem kellett róla a törvény parlamenti vitájában.

A legnagyobb tétel a az új állami energetikai vállalkozás a Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a hozzá kapcsolódó Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. megalapításhoz szükséges 18 milliárd forintos tőkeszükséglet biztosítása volt. Furcsa, hogy miközben a kormányzat hónapok óta egy új állami közszolgáltató cég alapításán ügyködik (lásd még rezsiharc), az ehhez szükséges tőkét "elfelejtették" biztosítani a költségvetésben.

Semmi rendkívüli, csak a slendrián költségvetési tervezés

De a többi tétel sem tűnik igazán rendkívüli kiadásnak. Félmilliárdot kapott például a főváros az Állatkertben található Mesepark-projektre. Ennél némileg fontosabbnak tűnik a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia végrehajtása annak ellenére, hogy a költségvetésben eredetileg 84 milliót szántak a képviselők - erre adott februárban a kormány még tizenhétszer ennyit, 1,4 milliárdot.

A kulturális kormányzat évek óta dédelgeti  a Liget Budapest projektet - a tervek szerint bő száz milliárd forintból épül új múzeumi negyed a Városligetben, kiegészítve a Szépművészeti Múzeum-Műcsarnok-párost. Talán mondani sem kell, hogy erre az óriási pénznyelőre a 2015-ös büdzsében szintén nem tervezett érdemi forrásokat kormány, leszámítva azt a 8,8 millió forintot, ami három alkalmazott bérét fedezi szűkösen. ÍMost csak a tervezésre 2,2 milliárdot kanyarítottak ki a tartalékból. Természetesen a számtalan sportprojekt is felmerült a semmiből, amire pénzt kellett adni, de 500 millió jutott a tartalékból a reformáció emlékévének eseményeire is - ami szintén nem tűnik tipikus rendkívüli, előre nem látható eseménynek.

A kormány már a Buda-Cash-ügy ismertében döntött a héten újabb milliárdok kifizetésről. Most épp Andy Vajna örülhet, hisz az általa felügyelt Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. kap 3,96 milliárd forintos költségvetési támogatást a tartalékból ahelyett, hogy ezt a két hónapja elfogadott költségvetésbe beállították volna. Szintén kapott 1,3 milliárdot az Országos Atomenergiai Hivatal: úgy látszik, a kormányt meglepetésként érte, hogy az általa favorizált Paks II.-projekt kapcsán a felügyelő szervezetnél némi fejlesztéseket merülnek fel.  E két döntés után csökkent a tartalék mértéke 66 milliárd forintra - amiből július 1-ig elvileg hatmilliárd forintot költhet a kormány.