Nem tudni, hogy a múzeumi lobbi vagy az egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter ellenlábasai arattak látványos győzelmet, annyi azonban bizonyos, hogy február végétől lehetetlen vagy szinte lehetetlen lesz visszakérni az állam által egykor jogtalanul eltulajdonított műkincseket. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent kormányrendelet ugyanis hatályon kívül helyezte az eddigi gyakorlatot és ismét azt tartalmazza, hogy az érintett örökösöknek kell egyértelműen bizonyítani azt, hogy a műtárgy vagy műtárgyak egykor családjuk tulajdonában volt, és ezeket az állam jogtalanul szerezte meg - és tartja azóta is magánál.
A kormány 22/2019. (II. 25.) rendelete hivatalosan a "a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről" szól, ám valójában azt az immár több mint öt évvel ezelőtti gyakorlatot szünteti meg, amelynek értelmében az államnak, a múzeumoknak kellett egyértelműen bizonyítani, hogy jogosan van birtokukban a műtárgy, amennyiben ez nem tanúsítható egyértelműen, akkor az ominózus tárgyat ki kell - pontosabban kellett volna - adni az örököknek.
Lex Lázár halála
Az eddig hatályban levő rendeletet Lázár János jegyezte még 2013-ban, majd miután két évig nem történt szinte semmi az ügyben "beszigorított" és 2015-ben keményebb fellépést szorgalmazott. Eredmény nélkül. Ugyanis az általa felszólított múzeumok közül csak néhány készítette el azt a listát, amely az ott őrzött, bizonytalan jogállású műtárgyakat sorolta fel. Bár korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk arról, hogy néhány tucat, elsősorban is főúri család kapott vissza néhány műtárgyat, de igazán jelentős értéket képviselő festményről csak két esetben döntöttek.
Idősebb Peter Bruegel maga nemében klasszikus festménye, a Keresztelő Szent János prédikációja című festmény a Batthyány családnak, egy Canaletto vásznat pedig a Liechtenstein családnak ítéltek. Fontos kitétel azonban, hogy ezekben az esetekben sem kapták azonban vissza a tulajdonjogot, csak a festményt. Bár az illetékes Nemzeti Vagyonkezelő elé ugyan egy sor ismert és értékes gyűjtemény került, de sem a Zsolnay család porcelántárgyai, sem a Schiffer Miksa városligeti villájában egykor kiállított gyönyörű pannók nem kerültek ki az állami tulajdonból.
Bíróság helyett a vagyonkezelő dönt
A most keltezett, új rendelet mint eddig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezébe teszi le a döntés jogát. A szervezet "az igénylő által előterjesztett okiratokat és egyéb bizonyítékokat megvizsgálja. Ennek során azokat a tényeket és körülményeket veszi figyelembe, amelyek alapján az igénylő tulajdonjoga kétséget kizáróan bizonyítható." - vagyis az MNV Zrt. egyfajta bíróságként működik majd ezt követően is. Teszi ezt annak ellenére hogy a Napi.hu-nak nyilatkozó, restitúcióval foglalkozó jogi szakértők szerint az állampolgárok tulajdonjogáról nem rendeletnek, hanem törvénynek kellene rendelkeznie. Fontos adalék, hogy a restitúciós ügyeket vizsgáló és az ügyben évtizedes tapasztalatot szerző szakembereket a Miniszterelnökségtől Lázár elmozdítását követően elküldték.
Pürrhoszi győzelem
Ha az örökös vagy örökösök mégis egyértelműen bizonyítani tudják hogy egykor családjuké volt a műkincs, akkor sem örülhetnek, mert a rendelet következő bekezdésében egy újabb kizáró kitétel szerepel, miszerint "ha az igénylő állampolgárságától való megfosztására és vagyona elkobzására az eljárás során adat merül fel, akkor az állami tulajdonjog gyakorlója az illetékes kormányhivatalt is megkeresi a szükséges okiratok beszerzése érdekében."
Ez magyarul azt jelenti, hogy még a jogos tulajdonosnak sem adják vissza a műkincset a fenti esetekben - ahogy az korábban már többször megtörtént. Márpedig az egykori nemesek és főnemesek, gyárosok és műgyűjtők szinte mindegyike a fenti kategóriába tartozott - vagyonuktól és állampolgárságuktól megfosztva kényszerültek elhagyni az országot.
Blokkoló védetté nyilvánítás
Ha netán az a különleges esett fordult elő, hogy az egykori tulajdonos egyik kategóriába sem esett, nos akkor is van megoldás. A rendelet szerint ugyanis " A miniszter [...] haladéktalanul megvizsgálja, hogy indokolt-e a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 47. §-a szerinti védetté nyilvánítási eljárást megindítani." Vagyis, ha netán valakinek mégis sikerülne bizonyítani a család tulajdonjogát és sem vagyonelkobzásban vagy állampolgárságtól való megfosztásban nem "részesült" és mindezek miatt vissza kellene adni a műkincset, akkor azonnal védetté teszik.
Az immár forgalomképtelenné tett műtárgyat viszont így nyomott áron veheti meg - mondjuk az állam, vagy a múzeumok. Ez a forgatókönyvek követte a kormány Pákh Imre esetében is. A Munkácsy trilógia még hiányzó harmadik darabját, a Golgotát ugyanis az eredménytelen ártárgyalásokat követően levédették, hogy megakadályozzák annak kiszállítását az országból.