A magyar kormány egyhamar nem számol az orosz gázimport megszüntetésével - derül ki Palkovics László miniszter a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján mondott beszédéből. A miniszter 2050-re tette az orosz gázbeszerzés nullára csökkentését - ha a feltételek nem változnak. (Jelenleg az orosz gázra 2036-ig szól Magyarország hosszú távú, 15 éves szerződése, amellyel kapcsolatban hétfőn jelentett be módosítást - halasztott fizetést - a gazdaságfejlesztési miniszter.) A kormány tervei szerint 2050-re jelentősen csökkenne hazánk gázfelhasználása is.

Felülvizsgálják a Nemzeti Energiastratégiát, ezen belül három kiemelt stratégiai cél van: a földgáz arányának jelentős csökkentése az energiamixben; az alternatív energiaforrások arányának növelése; valamint a növekvő villamos-energiaigény és rugalmasság kiszolgálása - tudósított a portfolio.hu.

Harmadára csökkentenék a gázfogyasztást

"Magyarország végső energiafelhasználásának jelenleg 35 százaléka földgáz, pontosabban 44 százaléka, mert a távhőben és a villamosenergia-előállításban is szerepel a földgáz. Ezt szeretnénk fokozatosan lecsökkenteni, a cél, hogy 2050-ben az energiamixben csak annyi gáz szerepeljen, ami ahhoz szükséges, hogy a forgógépes kiegyenlítőkapacitást be tudjuk indítani" - mondta a miniszter.

Az előzetes számítások alapján a 2021-es 11,1 milliárdról 2025-re 10,2 milliárd köbméterre, 2030-ra 9,2 milliárd köbméterre, 2050-re 3,9 milliárd köbméterre szorítanák le a hazai gázfelhasználást, de ez nem feltétlenül egy irányból érkező gázt jelentené.

Hoppá, sok áramot is importálunk!

Növekszik a gazdaság villamosenergia-igénye, ennek kiszolgálásával kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy felül kell vizsgálni a piacszervezést, bővíteni a termelői kapacitást és fejleszteni a hálózatot. A cél, hogy 2050-ben csak kisebb mértékben függjön a magyar gazdaság az importált villamos energiától. Az előzetes hipotézisek szerint ez 18 százalékra mérsékelhető, miközben a hazai napenergia-termelés a termelt villamos energia 31 százalékát fedezheti.

Ilyen intézkedéseket terveznek a fogyasztás csökkentésére

"Közvetlen rövid távon - 2023-ban - keresletcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni, majd rövid távon - 2023 és 2025 között - az energiahatékonysággal és elektrifikációval kapcsolatos intézkedéseket kell elindítani" - mondta a miniszter, és hozzátette azt is, hogy az MVM meg fog jelenni az energiahatékonysági piacon. Ezután közép távon - 2025 és 2030 között - a keresletcsökkentési és alternatív gázok bevezetésén lesz a hangsúly - számolt be a konferencián elhangzottakról a gazdasági lap.

A fogyasztói szokások változása okozta, hogy 2013-2014-ben a 2,5 milliárdról 4 milliárd köbméter fölé ment 2021-ben a lakossági gázfogyasztás - mondta Palkovics. (Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány politikai terméke, a "rezsicsökkentés" elkényelmesítette a magyarokat, energiatakarékosság helyett még többet fogyasztottak - a szerk.)

Legalább 800 millió köbméternyi fogyasztáscsökkenés várható a rezsicsökkentési rendszer átalakításának nyomán

- mondta Palkovics László. Ehhez a kormányzati takarékossági intézkedések hozzáadódnak, és ebben még nem látszódnak a távhőrendszer átalakításaival nyerhető fogyasztás-csökkenés - tette hozzá a miniszter.

Az EU adna pénzt az átálláshoz

A földgázigény csökkentése, az alternatívák növelése és a villamosenergia-rendszer alakítása közel 10 milliárd eurós beruházást jelent, ebből 6,5 milliárdot uniós forrásból szeretnének finanszírozni. A többi a piac által finanszírozott rész.

A miniszter a korábban bejelentett intézkedések mellett (mint például a hazai földgázkitermelés növelése és a szénalapú termelés fokozása) megemlített néhány olyan döntést, amit az energiabiztonsági operatív törzs már tárgyalt, de a kormány még nem hagyta jóvá.

  • Támogatják az akkumulátoros tárolókapacitások bővítését.
  • Gyorsítják a saját célra telepített erőművek engedélyezést - ez vonatkozik a lakossági fogyasztókra, a kkv-kra és ipari fogyasztókra is. Lakossági fogyasztóknál - és a háztartási méretű kiserőműveknél - a szaldóelszámolás 2024. január 1-től megszűnik az új termelők esetében (uniós rendelettel összhangban), míg a támogatásból megvalósuló projekteknél már 2023 elejétől kötelező a bruttó elszámolás. Aki fent van a hálózaton, azok maradnak, nem lesz változás az elszámolási rendszerükben.
  • Szélenergiában vizsgálják a telepítés új lehetőségét. 
  • A biomassza és a biogáz kihasználása érdekében is készül terv. A geotermikus távhő komolyabb szerepet vállalhat a távfűtésben.
  • A 2021-ben elfogadott hidrogénstratégia megvalósítását is szeretnék gyorsítani - közölte a miniszter, ám erről bővebben nem írt a portfolio.hu.