Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a lap pénteki számában közölt interjúban kifejtette: a hét pontból álló jogegységi indítvány mindazokat a fontos kérdéseket tartalmazza, amelyek a devizaügyekben a bíróság előtt eddig rendszeresen felvetődtek. A kormánynak az a fontos, hogy kiderüljön, mi az érvényes szerződési kikötés. A jogalkotás azután tudja pótolni a hiányokat, és véglegesen rendezni a devizahitelek témakörét.
Amikor az ügyletekből fakadó kárt felmérik, és megpróbálják kiküszöbölni, figyelembe kell venni, hogy ha az állam fizet, ezt csak tízmillió ember adójából teheti meg. Tehát olyanoktól is pénzt venne el, akik nem kötöttek devizahitel-szerződést, nem költöztek nagyobb lakásba, nem vásároltak különféle javakat. Emiatt elsősorban a szerződő felek, a bankok és a hitelfelvevők kapcsolatából kell kiindulni. Tehát abból, hogy a devizahitel-ügyletekkel a pénzintézet összességében nem szerezhet a tisztességes hasznot meghaladó bevételt.
Ha a bankok az elmúlt években a devizahiteleken extraprofitra tettek szert, elvárható, hogy most részt vállaljanak a veszteségekből is. Az államkassza, vagyis az adófizetők pénze csak másodlagos forrás lehet - jelentette ki a politikus.
A Kúria jogegységi határozata azt mozdíthatná elő, hogy korrekt elszámolás történjen a bankok és a devizahitelesek között, senki se tudjon visszaélni az erőfölényével. "Meggyőződésem szerint az ilyen szerződéses kapcsolatokban a jogegyenlőség visszaállítása lenne a legfontosabb" - mondta az államtitkár.