A magyarok lelkesen újra fogják választani Orbán Viktor miniszterelnököt és pártját egy újabb kormányzati ciklusra a jövő heti szavazáson, amit furcsának tartanak azok a kívülállók, akik csupán egy tekintélyelvű bajkeverőt látnak Orbánban - kezdi Magyarországról szóló helyzetképét a Reuters. Messze nem így látják azok, akik tudják, mi motiválhatja a magyar kormányfőt.

Amikor először az ország első embere lett 1998-ban, 35 évesen, letakaríttatta parlamenti irodája faláról a dekorációt, és olyan relikviákat szedetett össze a helyükre az épület minden sarkából, amelyek háború előtti elődei szobáit díszítették - sztorizott a cikk magyar és külföldi szerzőjének Borókai Gábor korábbi kormányszóvivő. A cél az volt, hogy megtalálja a kapcsolatot azokkal a rövid időszakokkal a magyar történelemben, amikor az ország független volt. Ez az kulcsa népszerűségének, amelyet nem koptattak el a külső bírálatok.

Pergőtűz és néplélek

A magyarországi beszámoló ezután felidézi az Európai Unió és az Egyesült Államok Orbánnal szembeni bírálatait, nevezetesen, hogy felszámolta a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét és kormánya intézkedései korlátozzák a szólásszabadságot. A zsidó szervezetek szerint nem tesz eleget az antiszemitizmus ellen, a Nemzetközi Valutaalap arra hívta fel a figyelmét, hogy a magyar gazdaságpolitika veszélyezteti az ország stabilitását. Néhány nagy befektető úgy látja, hogy boszorkányüldözést folytat ellenük.

A magyar kormány minden vádat visszautasít. Orbán, hasonlóan néhány más feltörekvő piaci vezetőhöz, akinek vitája van a külfölddel, hazájában népszerű. Akárcsak Tayyip Erdogan török miniszterelnök vagy korábban Jacob Zuma, dél-afrikai államfő megtalálta a kapcsolatot nemzete lelkéhez. Orbán tudja, mi lakik sok magyar lelkében. Abban hisznek, hogy Magyarország más, mint Európa többi része, és úgy vélik, hogy a külvilág be akarja darálni az országukat. Úgy érzik, hogy a magyarokat félreértik, ez része a történelmüknek - fejtegette egy uniós diplomata. Orbán tudja, hogyan játsszon ezeken az érzelmi húrokon.

Történelem

A nagy csapásokkal és fellendülésekkel tarkított, zaklatott magyar történelem táplálja ezt a kivételességtudatot. A lényeg, hogy a magyaroknak nincsenek rokonaik a környezetükben, ahol szláv és német szomszédok veszik körbe őket. Országukat először a törökök, majd a habsburgok foglalták el és az első világháború után elvesztették területük kétharmadát. A második világégést a náci Németország oldalán csinálták végig, majd jött a szovjet uralom. A vasfüggöny leomlása után beléptek az EU-ba, de sokan közülük gyanakodva viszonyulnak a nemzetközi pénzügyi rendszerhez és Nyugat-Európa liberális értékeihez.

Orbán ezt az érzést öntötte szavakba választási körútján Miskolcon, egy gyár alapkőletételén, amikor arról beszélt, hogy a magyarok egyedülálló csoportot alkotnak Európában és nincs túl sok barátjuk a világon. Színészi képességeit mutatja egy nappal korábbi megjelenése Bátonyterenyén, egy másik üzem területének kijelölésén. Az érintett cég vezetőjének beszéde alatt, amíg kívül volt a kamerák látószögén, csak babrált a nyakkendőjével és poénkodott a körülötte állókkal. Amikor a helyi népdalkör fellépése megkezdődött, abbahagyta a babrálást, előrelépett, és elkezdte sugározni a Magyarország miniszterelnöke imázst.

Kötekedő

Orbán konfliktust gerjesztett a külföldi bankokkal, amelyeket azzal vádol, hogy megpróbálják kizsákmányolni az egyszerű embereket. Összetűzést szított Angela Merkel német kancellárral, akinek egy megjegyzésére reagálva a Magyarországot megszálló náci Németországot emlegette. Háborút vívott az IMF-fel és azzal vádolta a "brüsszeli bürokratákat", hogy megsértik Magyarország szuverenitását.

Mindez jól cseng sok választó fülében, függetlenül attól, milyen rosszul hangzik külföldön. A Reuters tudósítói egy gyöngyösi bolt előtt beszélgettek az utca embereivel. Egyikük, egy 29 éves könyvelő úgy látja: Orbán a sarkára áll, és megmondja a véleményét. Nem sokat törődik azzal, hogy mi tetszik az EU-nak és mi nem. Megvédi a magyarokat - véli egy ötvenes asszony. Nem az EU dróton rángatott marionett figurája, ami jó dolog.

Haraszti Miklós emberjogi aktivista, aki ifjú korában tanította Orbánt, jelenleg azonban egyik ismert bírálója, nem így látja a helyzetet. Véleménye szerint a konfliktusok gerjesztése a kormányfő politikai taktikájának része. A kezdetek idején ez arra szolgált, hogy előrelendítse a folyamatokat, ám mostanra egyszerű politikai színjátékká vált.

Pragmatikus

A Reuters tudósítóival beszélgető diplomaták szerint Orbán pragmatikusan vívja a harcait. Éppen elmegy addig a határig, amelynek átlépése komoly pénzügyi és gazdasági következményekkel járna. Országjáró körútján is támadja szóban Brüsszelt, miközben kisbuszával olyan autópályákon jut el úti céljaihoz, amelyek jórészt uniós támogatásból épültek.

A kormányfő nem adott választ a Reuters interjúkérésére. Kumin Ferenc illetékes kormányszóvivő szerint Orbán sikeresen védte az ország nemzeti érdekeit. Valószínűleg ez tükröződik nagy népszerűségében. Kumin ugyanakkor úgy látja, hogy Magyarország normális tagja az EU-nak, amelynek átlagos mennyiségű vitája van Brüsszellel. A kormányzó párt magas támogatottságának fő oka a javuló gazdasági mutatókban keresendő: független felmérések szerint a fogyasztói és az üzleti bizalom is erősödik.