Orbán Viktor miniszterelnök hamarosan teljesen irányítása alá vonhatja az akaratának régóta ellentmondó jegybankot, miután márciusban új elnök kerül az MNB élére, aki várhatóan olcsó hitellel "árasztja majd el" a gazdaságot, olyan unorthodox eszközök alkalmazásával, amelyek egy-egy nagyobb államban is ellentmondásosnak tűnnének, nemhogy egy olyan kis, feltörekvő gazdaságban, mint a magyar - olvasható a Reuters elemzésében. A hírügynökség emlékeztet, Orbán már hozzászokott, hogy "megkapja, amit akar": 2010-es hatalomba lépése után ugyanis a kormánypárthoz lojális szereplőkkel töltötte fel a legfontosabb tisztségeket, eddig azonban az MNB "kemény diónak" bizonyult. A kormányfő tavaly megpróbálta szabályozási eszközökkel csökkenteni a jegybank függetlenségét, uniós nyomásra azonban ki kellett hátrálnia ebből.
Az új magyar jegybankelnök várhatóan olyan Fidesz-közeli szereplő lesz, aki hajlandó végrehajtani azokat a lépéseket, amelyeknek Simor András jelenlegi elnök nagyrészt ellenállt: olyan kockázatos és szokatlan gazdaságélénkítő ötletek megvalósítását, amelyeket a kormányzati műhelyekben dolgoztak ki - idézte jegybanki és politikai forrásait a Reuters beszámolója. A befektetők pedig - akik azért aggódnak, hogy egy ilyen helyzet nem lenne jó hatással az egyébként is volatilis forintárfolyamra - tudni szeretnék végre, hogy ki veszi át a kormányrudat. Közben egyes elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az elnök személye másodlagos, a monetáris politikát ugyanis "távirányítással" határozza majd meg a kabinet. A hírügynökség forrásai szerint bárki is kerül az MNB élére, azonnal elindulnak majd a gazdaságba "pénzt öntő" intézkedések, a lehetőségek között szerepel a bankszektor ösztönzése a hitelezés újraindítása érdekévben, illetve az is, hogy a másodlagos piacokon állampapírvásárlásba kezd a jegybank, vagy éppen a devizatartalékok csökkentése. A várakozások szerint minden olyan eszköz napirendre kerül majd a "hatalomváltás" után, ami a hitelezés beindításához csak szóba jöhet - idézte névtelenül nyilatkozó forrását a hírügynökség.
Bízom benne, hogy a kormány megértette az erőteljes forintgyengülés kockázatait - idézte a Reuters Barcza Györgyöt, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzőjét. Barcza szerint a jegybanknak korlátozott mozgástér áll rendelkezésére kedvezményes refinanszírozás biztosítására a bankok számára, a korábbi kétéves hitelekhez hasonló módon vagy éppen a jegybanki devizatartalék egy részének felhasználásával.
Elemzők szerint a 2012 végén 33,9 milliárd eurón álló tartalék csekély mértékű csökkentése elképzelhető (a lejárú adósság forintkibocsátásokkal való finanszírozásán, majd ezek konvertálásán keresztül). Ennél nagyobb mértékű csökkentés azonban már piaci zavarokat okozhat, ahogy a hírügynökség egyik forrása fogalmazott, "ha létezik is erre vonatkozó elképzelés kormányzati körökben, az új elnök a gyakorlatban azonnal szembesül majd azzal, hogy ezt nem lehet végrehajtani".
A Miniszterelnökség a Reuters kérdésére nem kívánt nyilatkozni az ügyben, a miniszterelnök sajtófőnöke közleményében csupán annyit jelzett, hogy Orbán "a megfelelő időben" meghozza majd a döntést a jegybankelnöki jelölésről, hogy az átmenet zökkenőmentes lehessen. A hírek szerint lehetséges elnökjelölt Matolcsy György, jelenlegi nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor korábban világossá tette, az új elnöknek egyött kell működnie a recesszió növekedéssé "változtatásban".
A Matolcsy által vizionált stratégiai együttműködés azt jelenti, hogy a jegybanknak a monetáris ösztönző intézkedések mindegyikével a növekedést kell szolgálnia - mondta a Reutersnek Gárgyán Eszter, a Citigroup elemzője. Véleménye szerint a piacok ezt még teljesen nem árazták be, agresszív intézkedésekkel pedig komoly eladásokat indukálhat a forintpiacon, kérdés, hogy meddig megy el az MNB.