Jövő héten szerdán szavaznak a parlamentben arról az egészségügyi reformtervről, amit Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár állított össze. A héten a Népjóléti Bizottságban is tárgyaltak a tervezetről. November végén pedig több mint 18 órán keresztül vitatkoztak a képviselők az egészségügyi törvények módosításáról az Országgyűlésben. Most a rezidensek véleményét is megkérdezték a törvényjavaslatról.
Közel ezer rezidens töltötte ki a Magyar Orvosi Kamara Szakorvosjelölti Csoport által összeállított kérdőívet, a parlament előtt lévő egészségügyi törvénytervezetről. Mint írják, a tervezet több szempontból is fajsúlyosan érinti a rezidensek életét, munkavégzését. Ahogy a Covid-19 járvány alatt is, elsősorban a fiatal kollégák kerültek átvezénylésre más intézményekbe, az új tervezet alapján ez már a járványügyi helyzettől függetlenül is korlátlanul megtehető a humánerőforrás igénye szerint. A 20 százalékos bércsökkentés lehetősége, a közreműködői szerződések rendszerének felszámolása szintén jelentősen szűkítik a szakorvosjelöltek lehetőségeit.
A beérkezett válaszok alapján elmondható, hogy
- a rezidensek több, mint 95 százaléka nem ért egyet a megyei központi kórházak és városi telephelyeik közötti szabad rotáció (vezénylés) rendszerének bevezetésével, a humánerőforrás-hiány csökkentése miatt,
- több, mint 80 százalékuk szenvedett hátrányt, amiatt mert az elmúlt években, a pandémiat alatt áthelyezték és a szakképzése nem a megfelelő ütemben haladt.
A rezidensek 94 százaléka nem ért egyet a bércsökkentés rendszerének bevezetésével. 85 százalék gondolja úgy, hogy a teljesítményértékelés csak objektív szakmai szervezetek által jóváhagyott rendszer alapján történhet.
A szakorvosjelöltek 92 százaléka tiltakozik a közreműködői szerződések rendszerének felszámolása ellen. A rezidensek 95 százaléka azt válaszolta:a közreműködői szerződések rendszerének felszámolása negatív hatással lesz az egészségügyi ellátásra, betegbiztonságra.
A fiatal kollégák 98 százaléka szerint a Parlament előtt lévő javaslat elfogadása esetén szükség van az orvostársadalom közös fellépésére.
A szakorvosjelöltek több, mint 95 százaléka szerint a tervezett változásoknak számos eleme van, amely a külföldi munkavállalás irányába terelheti a fiatal orvosokat.
A válaszadók között a budapesti és vidéki egyetemi régiókban szakképzésüket folytatók aránya fele-fele arányban oszlott meg. Közel egyharmaduk 2021-ben kezdte meg szakképzését, a korábbi években szakképzésbe lévők a szakképzés kezdetének tekintetében hasonló arányban vettek részt a felmérésben - derül ki a kutatásból.
A Népjóléti Bizottságon sem mentek át a MOK javaslatai
A Népjóléti Bizottság az ellenzék által beadott módosítókat annak rendje és módja szerint egységesen leszavazta, de Takács Péter arra tett ígéretet, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által támogatott két javaslatot a kormány kormányzati módosító indítványként fogja bevinni a Törvényalkotó Bizottság elé.
Az egyik azt emeli ki, hogy a praxisjog eladásánál az eladó-vevő viszony és lehetséges megegyezés előzze meg az OKFŐ belépése a folyamatba, és azt, hogy a praxisközösség definíciója egészüljön ki a csoportpraxis tartalmi definíciójával is.
Egészet a feketére
A Népjóléti Bizottsági ülés után az “ Egészet a feketére” címmel a kamara honlapján Svéd Tamás a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára azt írta: az egészségügy valódi átalakítása évtizedes, egyenletes munkát követel, nem megvalósítható kis ugrásokban - és végképp ellehetetleníti, ha egy esetleges következő politikai kurzus az elért változtatásokat visszafordítja és más elképzelésekkel elölről kezdi az egészet.
A MOK egyébként nem támogatja az erős centralizációt, a dolgozók bújtatott kirendelését, a mínusz 20, plusz 40 százalékos alapbér eltérítés lehetőségé, az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítását és a gyógyító és szociális ellátás törvénytervezetben leírt szétválasztását sem.