Hosszú évek óta most, a szeptemberi infláció számításánál változott először a KSH adatai szerint a lakossági gáz és villamos energia ára.

A magyar statisztikusok ugyanis most vezették át (az Eurostat már egy hónappal korábban átvezette) először az adataikba a rezsicsökkentés augusztus elsejétől érvényes részleges kivezetését. Ebből pedig az is kiderül, hogy becslésük szerint a lakossági fogyasztás mekkora részét érinti az energiaár-emelés.

A gáz ötödét, az áram harmadát veszik drágábban a magyarok

A KSH által megadott díj a rezsicsökkentett és a megemelt árak súlyozott átlaga, ahol a súly az adott áron megvalósuló fogyasztás részesedése a teljes felhasználásból. Ebből pedig az adódik, hogy a hivatal számításai szerint a gáz 21 százalékáért, az áram pedig csaknem harmadáért fizeti az emelt árat a lakosság - írta a G7.hu.

Ám nem mindenkinél ugyanez az arány, és nem is lakosság ekkora hányada szembesül a korábbinál magasabb számlával. A kormány által meghatározott szintekig ugyanis mindenki a rezsicsökkentett díjakat fizeti, és csak az afölötti részére kell a jóval magasabb „lakossági piaci árat” kicsengetni. Így van egy olyan kör, akinek egyáltalán nem lett magasabb a gáz- és villanyszámlája, viszont a most kiszámolt 21 és 33 százaléknál jóval nagyobb azok aránya, akiknek igen. Azt azonban ennyi adatból nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyivel nagyobb - írta a portál.

Megérkezett az áremelés

Augusztustól jönnek a magasabb villany- és gázszámlák: villanyból 210 kilowattóra és gázból 144 köbméter fogyasztás lesz a havi limit - jelentette be július 13-én Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.

Magyarországon az átlagos havi fogyasztás sávhatára a villamos energiánál 210 kilowattóra/hó, 2523 kilowattóra/év, a földgáznál pedig 144 köbméter/hó, 1729 köbméter/év augusztustól. A háztartások háromnegyedét nem fogja érinteni az intézkedés - mondta akkor a kancelláriaminiszter.

Így számolt a KSH

A gáz és az áram lakossági árának változását a KSH a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. Ennek megfelelően a hivatal arra készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor az augusztus 1. előtti és az új árakon- közölte augusztus 8-án a KSH.

Így a bázisidőszakon (ez idén a 2020-as) rögzített mennyiségű fogyasztás után fizetendő régi és új árakon számított összegek hányadosa adja az inflációs adatban megjelenő, a gázra, illetve az áramra vonatkozó árindexet.

A számítások alapját a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nemzetgazdasági szintű gáz- és áramfogyasztási adatai, valamint a KSH-nak a háztartások körében mért, háztartási szintű fogyasztási adatai jelentik. A fizetendő összegeket háztartási szinten számítja ki a KSH, azokat aggregálva kapja meg a nemzetgazdasági szintű adatokat. A számításnál pedig figyelembe veszi a gáz- és az áramfogyasztás háztartások közötti eloszlását, valamint a rendelkezésre álló adatforrásokban elérhető információk erejéig a háztartások szerkezetéből adódó esetleges eltéréseket (nagycsaládosok kedvezménye) is.

A KSH friss adatai szerint a háztartási energia összességében 62,1 százalékkal drágult szeptemberben a tavalyihoz képest, ennek pedig fontos szerepe volt abban, hogy az infláció 20,1 százalékra nőtt. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0 százalékkal, az elektromos energiáé pedig 28,9 százalékkal emelkedett egy év alatt.