„A földgázpiacon az egyoldalú orosz forrástól való függés és az ukrajnai helyzet miatt fennálló útvonalkockázat kezelése jelenti rövid távon a legnagyobb kihívást. Ezért kiemelt cél, hogy a 2030-ban fennmaradó évi mintegy 6,2 milliárd köbméteres importigény a lehető legdiverzifikáltabb forrásból és diverzifikált útvonalon legyen megoldott. Ehhez Magyarország négy független gázimportforrás (orosz, LNG, román, nyugat-európai piacokon kereskedett gáz) elérését biztosító infrastruktúra kialakítását célozza meg” – mindezen mondatok nem az elmúlt napokban vagy hónapokban kerültek bele a Nemzeti Energia- és Klímatervbe, hanem már 2019-ben.
Az Európai Bizottságnak benyújtott dokumentum zsinórmértéke lehetne a mostani energiaválságnak, azonban a február 24-én kezdődött ukrajnai háború után sem igazán merített ihletet belőle a kormány.
Nagy változás történt szerdán
Egészen szerdáig, amikor több lépést is átvettek belőle, amikor az Orbán Viktor miniszterelnök válságtanácskozásra összehívta a kabinaetet, majd az értekezlet után energetikai veszélyhelyzetet hirdettek ki – a már meglévő migrációs, járványügyi és háborús veszélyhelyzet mellé –, és több intézkedést is bejelentettek.
Az első érdemi lépés, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy más gázszállítmányokat is vegyen a hosszútávú orosz gázszerződésbe foglaltak mellé. Bár itt a legkisebb a sikerre az esély: hiába egyeztetett már tavaly év végén Azerbajdzsánban, hogy földgázt vásárolnánk, az ügyletből nem lett semmi, azóta pedig egész Európa – és a fél világ – próbál alternatív forrásokat felhajtani. Júliusban már kicsi az esély, hogy valahol még van néhány százmillió köbméternyi gáz.
Fontos lépés az is, hogy a hazai földgázkészleteket megpróbálják jobban kitermelni. Erről szintén hosszasan írnak a Nemzeti Energia- és Klímatervben, ahogy azzal korábban részletesen foglalkoztunk a Napi.hu-n már májusban. Azért fontos kiemelni a májusi dátumot, mert akkor gázipari szakértők, hazai és külföldi földgázkereskedők úgy becsülték, hogy a hazai kitermelés felskálázása a jelenlegi 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre nagyjából 4-5 hónapot vehet igénybe. Így ha akkor lépett volna a kormány, még az októberi fűtési szezonra könnyen végezhettek volna a folyamattal.
A lakosságnak rossz, az energiabiztonságnak mindegy
A harmadik legfontosabb kormányzati döntés a rezsicsökkentés drasztikus korlátozása: az átlag feletti lakossági fogyasztóknak a túllépésért piaci árat kell majd fizetniük.
Így augusztustól jönnek a magasabb villany- és gázszámlák: előbbiből 210 kilowattóra és gázból 144 köbméter fogyasztás lesz a havi limit. A háztartások negyede fizet majd többet a kormány szerint, de vélhetően ennél jóval nagyobb lesz ez az aránya azoknak, akik többet fizethetnek, mert az átlagot torzítják a mikrofogyasztók (akik például inkább fával fűtenek vagy csak főzésre használnak gázt.) Gázfogyasztási mediánérték, ami pontosabb képet adhatna, nem áll rendelkezésre.
Maga az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elkészített Nemzeti Energia- és Klímaterv keveset foglalkozik a rezsicsökkentéssel, de akkor is finoman kritizálja azt. Bár a dokumentum folyamatosan hangsúlyozza, hogy a rezsicsökkentés eredményeit fenn kell tartani, azt is rendre leírja, hogy az egyetemes szolgáltatás (ez a rezsicsökkentés hivatalos neve) szabályozását meg kell változtatni.
„A magyar kormány határozott törekvése, hogy a hazai háztartások a jövőben is fenntartható rezsiköltségeket fizessenek, miközben az energiacégek jövedelemtermelő képességét is biztosítja. A két cél egyidejű teljesítéséhez egy komplex stratégia kialakítására van szükség, amely magába foglalja az energiahatékonyság javítását, a decentralizált (háztáji) fűtési megoldások és áramtermelés penetrációjának növelését, az ellátási módok optimalizálását” – szerepel az EU-nak beadott stratégiában, de valójában ebben kevés lépés történt.
Pedig az előnyöket is összeszedte az ITM – főként a most ellátási válságban levő földgáz esetében: „A hatályos Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) adatai szerint Magyarországon a primer energiafelhasználás mintegy 40 százaléka az épületekben történik, amelyen belül a legnagyobb részarányt a lakóépületek képviselik közel 60 százalékkal. A végső energiafelhasználásban az Eurostat adatai szerint mintegy 35 százalékra tehető a lakossági szektor energiafogyasztásból való részesedése, ennek túlnyomó része az épületek energiafelhasználását jelenti.”
„A MEKH-nek a háztartások energiafelhasználására vonatkozó adata szerint a magyar háztartások energiafelhasználásának jelentős része (háromnegyede) fűtésre megy, ami döntően földgázalapon biztosított (az országos gázfelhasználás közel fele lakossági felhasználás). A dokumentumban megjegyzik, hogy az ellátás akár negyede, mintegy 2 milliárd köbméter is kiváltható lenne, ha a lakóépületek energiahatékonysági fejlesztéseit megvalósítanák” – fogalmaznak a tervezetben.
A gázfelhasználás tehát legjobb esetben is csak 25 százalékkal eshetne vissza (ez is fikció 2022-ben, mert az energiastratégiát egy 2030-ig tartó időkerettel tervezték meg), de vélhetően 10-15 százaléknál még egy enyhe télen sem lesz nagyobb a visszaesés. A realitás az, hogy 250-500 millió köbméter gáz spórolható meg még úgyis, ha a lakossági felhasználók közül szinte mindenki visszafogja a felhasználást a Damoklész-kardjaként lebegő plusz kifizetési kényszerek miatt.
Kinek jó akkor a rezsicsökkentés csökkentése?
A rezsicsökkentés korlátozása a lakosság irányába valójában így nem segít sokat majd az energiabiztonság javításában – erre számtalan más, hatékonyabb megoldás is lenne. Viszont a magyar költségvetés egyensúlyán, vagyis inkább a hiány teljes elszállásán jobban segíthet.
Fontos tisztázni, hogy a rezsicsökkentés soha nem volt ingyen: bár a lakosság kevesebbet fizetett abban a pár évben a 2013-as bevezetés után, amikor a piaci energiaárak alacsonyabbak voltak, mint a hatóságilag megszabott energiaárak, de összességében a költségvetésből kellett kipótolni az energiaszolgáltatóknál a magasabb piaci árak irányába lévő különbséget. A GKI Gazdaságkutató Zrt. úgy számolt, hogy tavaly 300 milliárd forintba került a rezsicsökkentés az adófizetőknek, de idén 1300-1500 milliárdos költségvetési terhet jelenthet ez.
Mindez azért is fájdalmas, mert 2022. június végéig az államháztartás központi alrendszere 2892,3 milliárd forintos hiánnyal zárt, csakhogy ezt árnyalja, hogy az elkülönített állami pénzalapok 175,2 milliárd forintos többletbevételt szereztek. A központi költségvetés 3040,7 milliárd forintos hiánnyal járt, és ebben még nincs benne a teljes éves rezsicsökkentés okozta mínusz, csak az első hat hónap szintjei. Ha elfogadjuk, hogy 1300-1500 milliárd is lehet a teljes kiadás, valamint abból indulunk ki, hogy a kormány szerint a fogyasztók 25 százaléka kell, hogy többletdíjat fizessen az átlagfogyasztást meghaladó energiafelhasználása miatt, akkor nagyjából 900-1000 milliárd forintra lehet levinni a rezsivédelemre fordított kiadásokat.
A rezsicsökkentés költségvetésének nevezi a kabinet a 2023-as büdzsét, amelyben már szerepel is a négy különadóval feltöltött rezsivédelmi alap néven egy fejezet, melynek kiadásait 600 milliárd forintra becsülik. A korábbi 300 milliárdos tétel mellé véve a rezsivédelmi alapot, akkor a Napi.hu számításai szerint a fogyasztáscsökkenéssel együtt épp fedheti a finanszírozási igényeket.
Bár a 2022-es évben alacsonyabb lehetnek a bevételek, hiszen július 1-től vetették csak ki a különadókat, a magas energiaköltségek miatt ezek teljesülhetnek is. Az energiaágazat különadójából jövőre 242,3 milliárdot terveznek, a bányajáradékból 240 milliárdot, de közben az árak normalizálódásával tervezték meg a 2023-as büdzsét. Ha a 670 milliárd forintnyi bevétel nem is jön össze, de 500 milliárd körüli összeggel számolhatnak a 120 dollár fölé is benéző olajár, valamint a 180,5 eurós kilowattórás TTF gáztőzsdei árak mellett.
Mit lehetne tenni a magyar energiabiztonságért?
Bár a kormány energetikai vészhelyzetet hirdetett, számos olyan lépést nem tett meg a rezsicsökkentés elérhetőségének korlátozása mellett, amely valóban javíthatna az energiabiztonságon. A már sokszor idézett klímastratégia és a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rávilágít, hogy a kereskedelmi épületek (irodaházak, raktárak, bevásárlóközpontok stb.) és a közigazgatási intézmények esetében van tér az energiamegtakarításra. Ugyanígy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is javasol számos korlátozást, hogy csökkenjen a gáz- és villamosenergia-felhasználás.
Az IEA például azt javasolja, hogy az épületek fűtésére használt termosztátot mindössze 1 Celsius-fokkal kellene lejjebb venni, hogy évi 10 milliárd köbméterrel csökkenjen az EU gázigénye. Magyarországon erre vonatkozó kérést egyelőre nem fogalmaztak meg.
Ugyanígy arra sem volt lépés, hogy a lakosságnak fájdalmat nem okozó módon a kormány utasítsa a kereskedelmi épületek és középületek fenntartóit, hogy csökkentsék nyáron a klímák használatát.
Olaszországban például már áprilisban megtiltották az üzemeltetőknek, hogy 19 fok fölé fűtsék, illetve 25 fok alá hűtsék a létesítményeket. A szabályszegőket 500–3000 euróra is büntethetik. Mindez akár a nyári hónapokban 10 százalékkal is csökkentheti az energiafelhasználást. (Hasonló szabályozást már Németország és Spanyolország is bevezetett.
Az IEA azt is javasolja, hogy 10 kilométer/órával csökkentsék a sebességkorlátozást mindenhol, ami amellett, hogy 60 euró megtakarítást jelentene a nem ársapkozott üzemanyagárak esetében, az olajszükségletet is jelentősen csökkentheti. Ez azért is fontos, mert a gáz és az olaj cserearányos a hőerőművekben.
Az intézkedések hátránya az állam szempontjából, hogy ebből többletbevétele biztosan nem lenne, csak az energiabiztonság javulhatna.