A fejlesztési minisztérium legutóbbi közleménye szerint az új fűtési szezonban sem emelkednek a földgáz egyetemes szolgáltatásának végfogyasztói árai, illetve a távfűtéses lakásokban élőkre is a korábban meghatározott díjtételek érvényesek.
A kiszivárgó hírek szerint azonban az árbefagyasztással kapcsolatban több elképzelés is él kormányzati körökben. A szakmai álláspont csupán a moratórium ideiglenes meghosszabbítását támogatja, a hosszabb távú megoldást a szociális rendszer részeként juttatandó támogatásban látja. Bencsik János, a fejlesztési tárca klíma- és energiaügyi államtitkára nemrégiben úgy fogalmazott, ha egy adott ország gazdasági-társadalmi állapota súlyos problémákat mutat, amikor a rezsifizetés egyre súlyosabb teher, akkor a kormány dönthet úgy, hogy átmenetileg átveszi, csökkenti a terhet a társadalmi összeomlás elkerülése érdekében. Bencsik ugyanakkor hozzátette, az árak befagyasztása középtávon nem lehet optimális megoldás, mivel jelentősen befolyásolhatja az ellátás biztonságát.
Az áremelési stop az iparág szerint tízmilliárdokban mérhető kárt okoz a társaságoknak, de a gáz és távhő mesterségesen nyomott lakossági ára a megújuló energiák versenyképességét, illetve az energiatudatossági törekvéseket is rontja. Kérdés persze, hogy "politikai" vonalon milyen döntés születik, ennek pedig a piaci érdekek mellett nyilvánvalóan olyan egyéb tényezőkkel is számolnia kell, mint például a devizahitel-terhek miatt nehéz helyzetbe került háztartások százezrei. Magyarországon a lakossági költéseken belül az energia az európai átlaghoz képest kétszeres súllyal szerepel, az árak pedig vásárlóerő-paritáson számolva 50-60 százalékkal is magasabbak a kontinens átlagánál.