A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordult a tájékoztató felülvizsgálása érdekében.

Levelükben azt írják, hogy tagjaik közül megkapták a Kormányhivatalok által kiküldött tájékoztatókat azok a közös képviselők, illetve társasházkezelők, akik a tevékenységüket üzletszerűen végzik és a kormányhivatalok nyilvántartásában szerepelnek. Azonban a tájékoztató nem jut el azokhoz a közös képviselőkhöz és intéző bizottsági elnökökhöz, akik ott látják el a feladatot, ahol tulajdonosok és nincs kötelezettségük a nyilvántartásba vételre.

Kapcsolódó

Tisztában vannak azzal, hogy a társasházi törvényben foglaltak szerint a közös képviselőknek, társasházkezelőknek kötelezettsége a rezsicsökkentéssel kapcsolatos hirdetmények kihelyezése.

A szervezet aggályai a következők:

  • A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy zárt, üvegszekrényben kell elhelyezni, így ennek hiánya nem róható a közös képviselő terhére.
  • több olyan társasház van, amelyeknél sorházként alakították ki a lakásokat, nincs közös lépcsőházuk és bejáratuk, így a hirdetőtábla elhelyezése egy helyre nem kialakítható,
  • nem minden társasház lépcsőháza alkalmas arra, hogy zártrendszerű hirdetőtábla kerüljön ki, főleg az elvárt méretre is figyelemmel
  • az üveges és zárható hirdetőtábla megrendelése és elkészíttetése - a bírósági gyakorlat szerint - csak közgyűlési döntés alapján lehetséges, erre a közös képviselő önállóan nem jogosult,
  • közgyűlés összehívása és az ott hozható döntés nem kivitelezhető 8 napon belül, ezért az 2022. január 15-ig nem valósulhat meg,
  • ott, ahol nincs lehetőség zártan elhelyezni a hirdetmény szövegét, ott nincs kizárva, hogy valaki letépi és annak azonnali pótlása nem megoldható, mert az üzletszerűen társasházkezeléssel foglalkozók általában nem az érintett társasházban laknak, gondnok pedig csak a társasházak elenyésző hányadában tevékenykedik,
  • a hirdetmény 45 napos ott tartásával nem egy oldalt, hanem sok esetben három-négy A4-es lapot kell elhelyezni, amely nagyságában is méretes zárható szekrény meglétét teszi szükségessé,

A kormányhivatal azt írja, hogy kérelemre vagy hivatalból megindult eljárások során a Fogyasztóvédelmi Főosztály munkatársai az érintett társasházakban helyszíni ellenőrzést végeznek, majd amennyiben hiányosságot tapasztalnak a meginduló eljárásban nyilatkozattételre hívják fel a társasház tájékoztatás nyújtására kötelezett szervét. Ezt követően a Fogyasztóvédelmi Főosztály az eljárást határozattal zárja le.

A társasházkezelők szerint az ellenőrzések eddigi tapasztalata szerint gyakran előfordul olyan eset, hogy a helyszíni ellenőrzés során az előírt hirdetmény annak ellenére nem található meg a társasház hirdetőtábláján, hogy az ott korábban - akár szabályszerűen - elhelyezték. Tekintettel arra, hogy a társasházi törvény nem magát a kihelyezést, hanem a hirdetmény folyamatos közzétételét írja elő, a tájékoztatási kötelezettség teljesítése tanúkkal vagy fénykép- esetleg videófelvételekkel nem igazolható. A rongálások elkerülése érdekében javasolt a hirdetmény zárható üvegszekrényben történő elhelyezése.

A hirdetmények kint tartását a leírtak szerint csak őrzéssel lehetne biztosítani, ami a gyakorlatban végrehajthatatlan feladatot jelent.

Igazságtalan, hogy egy végrehajthatatlan rendelkezésért azokat a közös képviselőket, társasházkezelőket kívánják felelősségre vonni, akik minden feladatukat elvégzik, de nem tudják garantálni, hogy egy hirdetmény a társasház lépcsőházában 45 napig kint legyen - véli a szervezet.

A törvény egyébként arról is rendelkezik, hogy február 15-ig lakásra bontottan ki kell mutatni a tulajdonosok részére, hogy a közös tulajdonban lévő közművek után milyen összegű költség megtakarítás vonatkozik az adott lakásra. Ez sokkal személyesebben ismerteti a tényleges megtakarításokat, ráadásul biztosan eljut minden tulajdonoshoz, míg a lépcsőházban kihelyezett tájékoztató az egész társasházra vonatkozó összegeket tartalmazza és kérdéses, hogy azt a tulajdonosok megtekintik-e vagy sem - írják a levélben.

Azt kérik, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a büntetések kiszabása előtt vizsgálja meg, hogy valóban felelős-e a közös képviselő azért, hogy az ellenőrzéskor nem volt látható a hirdetmény vagy bizonyítható módon teljesítette a kötelezettségét, de a dokumentumot a tudta nélkül eltávolították.