A kormány lényegében feladta a rezsiharcot Brüsszelben - olvasható a szerdán megjelenő Figyelőben. A kabinetben most azzal számolnak, hogy a nyolc pont közül, amelyben a magyar szabályozás nem felel meg az uniós előírásoknak, hatban ugyan meg lehet egyezni az EU-val, kettőben azonban nincs esély kompromisszumra. Bár elvileg ezekkel is fordulhatna az Európai Bírósághoz Magyarország a kormány ezt mindenképpen szeretné elkerülni, miután jó eséllyel a bíróságon is számunkra kedvezőtlen ítélet születne - értesült a hetilap.
A két feladott pont minden bizonnyal a rendszerhasználati díjjal kapcsolatos. Ez az a díjtétel - amit magának a gáz- illetve a villany ára mellett - a szolgáltatóknak már jó ideje külön fel kell tüntetniük a számlákon, és amelybe tulajdonképpen a termék házhoz szállításának teljes költségét belesűrítik. Egészen pontosan azokat a tőke és működési költségeket, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletben meghatároz.
A két leginkább kritikus elem, amit a szolgáltatók nehezményeznek, hogy a jelenlegi szabályozás szerint nem építhetik be áraikba az évi több milliárd forintos közműadót, és a hatóság a korábbinál sokkal kisebb tőkemegtérülést biztosít számukra. Olyannyira, hogy a gázvezetékeket üzemeltető cégeknél az elismert tőkeköltség, ami a rezsicsökkentés előtt a befektetett eszközállomány értékének 6-7 százaléka volt, nullára csökkent. Ez pedig teljesen ellehetetleníti a befektetéseket a szektorban.
Mindez azért problémás, mert a lakossági szolgáltatók egy jelentős részét ugyan megszerezte az új állami közműholding, a gáz és a villanyvezetékek viszont továbbra is a multik tulajdonában álló hálózati cégeknél maradtak. Így az eredeti mestertervben pont a rendszerhasználati díj lefaragása volt a rezsicsökkentésnek az az eleme, amit a jövőben is a veszteséges egyetemes szolgáltatóiktól nagy nehezen megszabaduló nemzetközi cégcsoportok álltak volna.
Azt, hogy pontosan mekkora összegről van szó, nem könnyű megbecsülni. A Figyelő kalkulációi szerint éves szinten 40-45 milliárd forint lehet az az összeg, amit a jövőben a hálózati cégek helyett az egyetemes szolgáltatóknak - és így jórészt az államnak - kell állnia a rezsicsökkentésből. Ez egyébként nagyjából összecseng azzal, hogy értesüléseik szerint felső kormányzati körökben most 100-130 milliárdos többletkiadással számolnak, hiszen a 2018-as választásokig valóban nagyjából ennyit vihet el a brüsszeli rezsibukta.