Robban a cigaretta-feketepiac Magyarországon?

A konszenzus szerint évi 18 milliárd szál cigarettát szív a magyar fogyasztó, ezzel szemben az adatokból kiolvasható, hogy a piac akár 20 milliárd szál körül alakulhat. Ezzel számolva viszont darabra a feketepiac is nagyobb lehet, mint ami most kiszivárgott.

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A minap a NAV 23 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelzett a cigarettapiacon, ám a rendelkezésre álló legális adatokat visszaszámolva a kiesés "nagyon" alsó hangon kalkulált. A Napi Gazdaság szeptember 6-án arról számolt be, hogy a legfrissebb mérések szerint 7-8 százalékos a feketepiac, és az első félévben 17 százalékkal csökkent a cigaretta forgalma. (Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese ugyanakkor azt nyilatkozta a Napi.hu-nak adott interjúban, hogy jelenleg nincs hiteles mérés arra vonatkozóan, hogy nőtt volna a feketekereskedelem és emiatt a költségvetési bevételek csökkentek volna, a trafiktörvény életbe lépése óta nem telt el ugyanis elég idő.) Ezzel szemben azonban csak 8-9 százalékkal nőtt a sodródohányok eladása (kilogrammban mérve, ebből kell visszaosztani szálra a terméket). Az adatból kiindulva és szálra visszaosztva, éves szinten körülbelül kétmilliárd szál cigaretta "lóg a levegőben", hiszen ennyivel nem nőhetett a feketepiac.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Pedig ez azt engedi feltételezni, hogy a 2011-es körülbelül 17,5-18 milliárd szálas magyar piacon a feketézés nem 7-8, hanem 10 százalék felett van. (A NAV bűnügyi elnökhelyettese szerint ez tavaly 5-6 százalék lehetett, 2004-ben pedig még 24 százalékon volt.) A rendszerből hiányzó kétmilliárd szál adóbevétel-kiesése pedig nem 23 milliárd, hanem áfával együtt jócskán 50 milliárd forint feletti − ugyanakkor ez sem kézzelfogható, hiszen nem tudni, hogy ez a kétmilliárd szál a sodrós- vagy a hagyományos piacról hiányzik, már ha a feketekereskedelemben csapódik le.

Ennyi nem eshetett ki a rendszerből, a hiba máshol van, ugyanakkor mindez szépíti a feketepiaci adatokat is. A lobbianyagok az 50 milliárdot már előrevetítették, feltételezve, hogy a feketepiac belátható időn belül valóban eléri a 10 százalékot, ám a lobbianyagokban szereplő mértékek 20 milliárd szálas piacon érvényesek.

Kevesebbet sodornak be

A cigarettázók nemcsak úgy spórolnak a dohánnyal, hogy a hagyományos cigarettáról a sodródohány felé tolódnak, hanem úgy is, hogy a sodrós termékbe kevesebb dohányt tesznek. A gyártói felmérések szerint egy hagyományos sodrós hüvelyt 0,8-1 gramm dohánnyal lehet megtölteni. (E két szám között van a gyártói cigarettában is a töltőanyag, így logikusan hivatalosan ezzel számolnak a sodrós terméknél is.) Ám az élelmes magyar fogyasztó erősen árérzékeny: 0,5-0,6 grammal képes megsodorni a cigarettáját. Sőt az egyre divatosabb expandált dohány (a lehűtött leveleket hirtelen felhevítik és ezzel az eljárással felpuffasztják, levegősítik) nagyobb térfogatánál fogva jobban kitölti a hüvelyben lévő helyet, így ennél a terméknél 0,4 grammal is megelégszik a nagyon spórolós dohányos (megjegyzendő, hogy mindez nem csökkenti az egészségkárosodás mértékét − a szerk.). Az adóbevételek nem csak a spórolás miatt csökkennek, a sodrótermék jövedékiadó-előnye 50 százalék. Minél többen térnek át erre, annál kisebb a büdzsé bevétele és annál áttekinthetetlenebbé válik a teljes magyar cigarettapiac.

Bizonyíték erre, hogy a sodrós terméknél a valós (0,5-0,6 gramm) visszaosztási számokat használva már nem kétmilliárd szál hiányzik a rendszerből, hanem csak pár száz millió, ami viszont azt az eredményt adja, hogy a feketepiac nemhogy nem érheti el a 7-8 százalékot, meg sem közelítheti azt, már ha a 17,5-18 milliárd szálas fogyasztást feltételezzük.

Mit mutat a szemét?

A helyzet azonban ennél bonyolultabb. A feketepiac nemcsak az olcsó külföldi termékek behozatalán, hanem a belső, országon belüli illegális előállításokon és a dohányültetvények megdézsmálásán, pult alatti forgalomba hozatalán is alapszik. Így a 7-8 százalékos feketepiac tűnik a valóságtól elrugaszkodott adatnak, aminek a hátterét az utcán eldobott üres külföldicigarettásdobozok adják. A kutatás nem számol a kommunális hulladékkal és értelemszerűen nem képes pontosan figyelembe venni a nyersdohány-lopásokból származó feketézést. A jól szervezett cigarettacsempészek például átcsomagolják a "szajrét" legálisan forgalomba került magyar cigarettás dobozokba (ezeket sokan gyűjtik, mert kapnak érte néhány forintot), hogy ne keltsenek az utcán feltűnést.

Elfogadva a sodrós termékeknél a 0,5 grammos töltősúlyt (ez erre az évre 8,2 milliárd szálat vetít előre), illetve hozzáadva a 2013-ra előrevetített 9,2 milliárdos hagyományos cigarettafogyasztást, továbbá a nagyjából 400 millió szivarkafogyást, 17,8 milliárd szálas legális piacot kapunk. Ebből következően a feketepiac 1,3-1,4 milliárd szálat feltételez, vagyis a teljes fogyasztás máris 19 milliárd szál felett van. Ugyanakkor a fenti pár száz millió szál továbbra is lóg a levegőben, vagyis a teljes piac mérete egyre közelebb kerül a 20 milliárd szálhoz, nem beszélve arról, hogy a sodróspiacot az expandált dohány dominálja, amely egyértelműen torzítja a számokat és lehetetlenné teszi a pontos bevételi tervezést, illetve a feketepiac méretének megállapítását.