A dokumentum szerint a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz az öregségi nyugdíj tartozna, maradna a hozzátartozói özvegyi és az árvasági ellátás is, az Egészségügyi Alaphoz kerülnének a nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjjárandóságok, így a rokkantnyugdíj, rendszeres szociális járadék, rehabilitációs járadék. Ezáltal átlátható és világos finanszírozást lehetne megvalósítani a költségvetésen belül a két alapban - olvasható a feljegyzésben.

Az anyag rögzíti, hogy az új rendszer szemlélete az eddigiektől eltérően nem azt fogja figyelni, hogy mire nem képes, hanem, hogy mire képes az adott egészségi állapotához képest a rokkant.

Az önellátási képességnek megfelelő I., II., és III. kategóriák (ahol az I.csoport az egyáltalán nem képes az önellátásra, míg a II. a kizárólag segítséggel, de valamilyen szintű önellátásra képes) közül az első két kategóriát, mintegy 65 ezer főt, nem érinti az átalakítás. Ők továbbra is megkapják az eddigiekben folyósított ellátásukat. Az 57 év feletti jelenlegi rokkantnyugdíjasok szintén megkapják a jelenlegi ellátásuk összegét.

Új besorolások lennének

A dokumentum alapján a munkaképességi kategóriákat új besorolás szerint rendeznék: A kategóriába tartozna az, akinek megmaradt munkaképessége 60 százalék vagy annál több, B kategóriába, akinek 50-60 százalék közötti az egészségi állapota, azaz jól rehabilitálható, C kategóriába, aki 30-50 százalék közötti, D kategória lenne a 30 százalék alatti, és E, aki önellátásra nem képes (a D és E kategória megegyezik a fenti I. és II. csoporttal).

A rehabilitálhatók csoportjába mintegy 220 ezren tartoznak, közülük mintegy 25 ezren részesülnek rehabilitációs járadékban, nagyságrendileg 72 ezer forintos összegben.

Mennyi pénzt kapnaka rokkantnyugdíjasok?

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) elnökségi tagja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) számaira hivatkozva arra mutatott rá korábban, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasok körében 337 530 rokkantsági nyugdíjról beszélhetünk, akiknek az átlagos havi rokkantsági nyugdíja 70 051 forint, amelyen belül a férfiaknál átlag 75 706, a nőknél 64 558 forint a rokkantsági nyugdíj. Továbbá mintegy 100 ezer rokkantsági nyugdíjasnak van 30-39 év szolgálati ideje. (A rokkantsági nyugdíj szociális ellátássá, illetve szociális járadékká alakítása a szolgálati idő alatt befizetett járulékok alapján szerzett rokkantsági nyugellátás miatt megsértené a parlament által ratifikált ENSZ-egyezményt a fogyatékossággal élő személyek jogairól is.) Erről bővebben itt olvashat

 

A cél 220 ezer helyett 195 ezer

Az ő utolsó kifutó évjáratuk 2014-ben lesz, ugyanis a rehabilitációs járadék 3 évre jár. A dokumentumban célként jelölik meg, hogy 195 ezer rokkant munkaerő-piacra történő visszajuttatását elősegítsék. A felülvizsgálat végéig azonban ők is megkapják eddigi juttatásaikat. A felülvizsgálatokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal fogja végezni, a szervezet 110 olyan munkakört dolgozott ki, amely a rehabilitálhatók számára megfelelő munkalehetőséget biztosít.

Hány ember vezethető vissza?

Korábban a MEOSZ elnöke a Napi Gazdaság Online kérdésére elmondta: a kormányzati kommunikáció szerint felülvizsgálat alá eső 57 év alatti rokkantnyugdíjasok 160-170 ezren lehetnek, amelynek körülbelül 10 százaléka helyezhető vissza a munkaerőpiacra - ha lenne olyan munkaerőpiac, amely alkalmazná őket. Jelenleg azonban nem ez a helyzet. Erről bővebben itt olvashat.

Amennyiben a felülvizsgálat arról rendelkezik, hogy valaki rehabilitálható, munkát kell neki felajánlani, ami kétféleképpen történhetne. Egyrészt bevezetik a Rehabilitációs kártyát, amelynek révén a munkáltató teljes járulékmentességet élvezne a rehabilitált foglalkoztatásáig.

Megszűnne a csak védett szervezeteknél történő foglalkoztatás, valamint nem terhelné plusz adminisztrációs teher. A másik megoldás a START közmunka programon keresztül történő közfoglalkoztatás. Mint írták, igényfelmérést végeznének az önkormányzatok részéről, de ennek végső kidolgozásához szükséges az önkormányzati törvény elfogadása.