A nyíregyházi önkormányzat még 2017-ben nyert 1,726 milliárd forintos uniós támogatást szociális városrehabilitációra. A városban a Keleti telep nevű szegregátumban az önkormányzat lakásszerződései alapján 2018-ban, a projekt kezdetén legalább 204 ember élhetett a telepen, de a lakók valós száma ennél magasabb lehetett, mert nem feltétlenül jelentettek be mindenkit. A cél az volt, hogy a frekventált helyen lévő, de zsúfolt, lelakott ingatlanokból úgy költöztetik ki az itt élő romákat, hogy ne egy szegregátumban legyenek, valamint a Huszár telep nevű városrészen felújított lakásokba kerülhessenek át.

Az önkormányzat adatai szerint 49 család költözött át a Huszár telepre, de a helyi civilek több mint 60 családról tudnak. A gond csak az, hogy a Huszár telepet a város stratégiai dokumentumai ugyanúgy szegregált területként tartják számon. Ráadásul itt működik az az egyházi iskola is, aminek a szegregált működése miatt 2016-ban az Európai Bizottság kötelezettségi eljárást indított Magyarországgal szemben - írja a történet előzményeiről a 444.

Kapcsolódó

A görögkatolikus egyház által működtetett Sója Miklós Általános Iskolában cigánypasztorációs tevékenységet szerveztek, valamint az önkormányzat pont akkor szüntette meg a roma gyerekeket a telepről a kijelölt belvárosi iskolába szállító ingyenes iskolabuszt, amikor beindult az egyházi iskola. Így lényegében egy szegregált iskola jött létre, az elkülönítés miatt indult perben még Balog Zoltán is bevetette magát, az Emmi akkori minisztere azzal érvelt 2014-ben, hogy szerinte szegregált környezetben is lehet felzárkóztatást végrehajtani, és ő nagyon bízik az egyházak pasztorációs tevékenységében.

A Keleti telepről a Huszárba átköltöztetett családok gyerekei közül sokan ide kezdtek el járni iskolába. 

Glonczi László a helyi roma nemzetiségi önkormányzat alelnöke és a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke felmérést végzett, melyből kiderült, hogy akik a költözés előtt még vegyes összetételű állami iskolákba jártak integrált körülmények között, a költözés után sokan kiiratkoztak ezekből az intézményekből, és a Huszár telepen működő, roma többségű iskolába mentek. Glonczi végül feljelentést tett és az Alapvető Jogok Biztosához fordult, hogy az 1,7 milliárd forintos nyíregyházi program végül szegregációból egy másik szegregációba költöztette az embereket.

A projekt kivizsgálása után az Európai Bizottság arra jutott, hogy a program ellentétes a megkülönböztetés-mentességről szóló szabályokkal, valamint hozzájárult az óvodai és iskoláskorú gyermekek oktatási szegregációjához is. Felkérték a magyar hatóságokat és az önkormányzatot, hogy orvosolják a helyzetet. Amennyiben bizonyítani tudják, hogy a végrehajtott tevékenységek a projekt végén a szegregált oktatásba beiratkozott gyermekek számának jelentős csökkenését eredményezik, ezek a tevékenységek uniós finanszírozásra jogosultaknak tekinthetők. A kormányzati adatlap szerint a projekt 2021 végén lezárult. A pénzt az Európai Bizottság visszavonta - derül ki a portál cikkéből. Az alapvető jogi biztos eljárása még nem zárult le.