Az ügy előzménye, hogy idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról: a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak negyven év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.

A népszavazásra feltett kérdése úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?"
Az NVB azonban április végén megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, arra hivatkozva, hogy megítélése szerint a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás jövőbeli költségvetési törvényben szereplő kiadásokat érintene, az alaptörvény szerint azonban nem lehet népszavazást tartani a központi költségvetésről szóló törvény tartalmáról.

Az NVB arra is hivatkozott, hogy a kérdés nem felel meg a választói egyértelműség követelményének, ugyanis a választópolgárok szavazataik leadásakor nincsenek tisztában azzal, döntésük milyen következményekkel jár a nyugdíjrendszer egésze tekintetében, és ezeknek a változásoknak milyen társadalmi, pénzügyi, és más hatásaival kellene számolni.

A szervező azonban felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, a Kúria pedig júniusban - az NVB határozatát megváltoztatva - a kérdést hitelesítette, részben azért, mert álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy a kérdésnek költségvetési kihatása van, nem jelenti azt, hogy ne lehetne abban népszavazást tartani. Úgy vélte, a módosítások iránya, a konkrét összegszerűségek meghatározása az Országgyűlés feladata, vagyis a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az Országgyűlésnek.

A hitelesítő döntés után megkezdődött a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás gyűjtése, amikor több magánszemély és szervezet alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ügyben.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 15-én megsemmisítette a Kúria hitelesítő határozatát, mert úgy ítélte meg, hogy az - a Kúria érvelésével ellentétben - érinti a költségvetést. Az Ab szerint emellett a nők a férfiakhoz képest kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt az alaptörvény szerint, ezért is alkotmányellenes a Kúria június végi hitelesítő döntése.

A Kúria ezt követően a népszavazási ügyben a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendelte el, ezt kedden hozták meg. A felülvizsgálati kérelmet elutasították, és helybenhagyták az NVB hitelesítést megtagadó döntését.