Míg az előző három hónapban - május, június, július - megtorpanni látszott a kórházi adósságállomány növekedése, augusztusban újra felvette a régi tempót, s egy hónap alatt 4,3 milliárd forinttal gyarapodva elérte a 34,5 milliárd forintot a MÁK adatai szerint. A kórházi tartozások nagysága így immár átlépte azt a 20 milliárd forintos határt, amit Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár éves növekményként elfogadhatónak tartott tavasszal, a kórházszövetség legutóbbi kongresszusán.

Úgy tűnik, most már annak a szigornak sincs érdemi eredménye, amely szerint év elején arra utasították az intézményvezetőket, hogy akár a betegellátás rovására is tartsák be a nullás költségvetést. (A kórházak 13,75 milliárd forintos adóssággal zárták az elmúlt évet a konszolidációt követően. Augusztusig a havi növekedési ütem átlagosan 2,67 milliárd forint volt.)

Kapcsolódó

Az adósságnövekedés nyári lassulása amúgy nem szokatlan jelenség, a kevesebb beteg kevesebb kórházi beavatkozással jár, emellett az idei nyári hónapokban egyfajta osztálybezárási hullám is végigsöpört az intézményeken, a hivatalos kommunikációban felújításként emlegetve, az augusztusi növekedés azonban ismét valódi forráshiányt jelez.

A kórházak fizetési hajlandóságát jellemzi, hogy a 4,3 milliárdos növekedésből csaknem 3 milliárdnyi a 60 napon túli tartozások gyarapodásából adódik. A 60 napon túli adósságok emelkedése egészségügyi szakértők szerint egyértelműen arra utal, hogy a kórházak már a konszolidációra tartalékolnak, az eddigi tapasztalatok alapján arra ugyanis mindenképpen számíthatnak, hogy a 60 napnál régebbi adósságaikat kifizeti az állam.

Adóslista stabil éllovasokkal

A legnagyobb adósok listájának élén stabilan tartja a helyét a Honvédkórház 3,3 milliárd forinttal, a gyógyításban résztvevő egyetemek közül pedig továbbra is súlyos terhet görget maga előtt a Szegedi Tudományegyetem (1,6 milliárdos adósság) és a Debreceni Egyetem (1,3 milliárd forint). A legnagyobb havi növekedést, mintegy 500 millió forintnyi frissen ki nem fizetett számlával a Pécsi Tudományegyetem produkálta.

További hat kórház halmozott fel egymilliárd forintnál nagyobb adósságot: Péterfy Sándor utcai kórház 1,6 milliárd, Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Gáza kórház és rendelőintézet 1,4 milliárd, Egyesített Szent István Szent László kórház 1,3 milliárd, Szent János kórház 1,2 milliárd, Békés megyei központi kórház 1,1 milliárd, Bajcsy kórház 1 milliárd forint.

Nincs ebben semmi meglepő

Szakértők szerint egyértelmű a kapcsolat az adósságnövekedés és a forráshiány között. Orosz Éva, az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan tanszékének professzora egy minapi konferencián arról beszélt, hogy  2006-2016 között csaknem 2000 milliárd forintnyi forrást vontak ki az egészségügyből, ugyanis folyóáron számítva 2016-ben ennyivel (pontosabban 1863 milliárddal) maradtak el az egészségbiztosítási alap természetbeni kiadásai a 2006-ostól. Még 2016-ban is 160 milliárd forint volt ez a fajta "forráskivonás", ami meglátszik a magyar egészségügyön és a lakosság egészségügyi és halálozási mutatóin - fejtegette előadásában a professzor.

Ugyanezen a rendezvényen Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász arról beszélt, hogy noha jövőre 80 milliárddal több jut az egészségügyre, az új beruházások szinten tartásához nem látszik forrás, ami újra növelni fogja a kórházi adósságot.

Az egészségügyi költségvetés alultervezése miatti vészhelyzetről pedig a Népszava közölt cikket a napokban. Információik szerint a működés fenntartása csak extra támogatással oldható meg, a kormány idén ősszel mintegy 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) költségvetését. Az összeg hetedére, mintegy 6,4 milliárd forintra a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez van szükség.