Az államháztartás hiánya 559,4 milliárd forintra nőtt május végén, ami bőven meghaladja az időarányosan elvárhatót, hisz az öthavi deficit az éves 881,3 milliárdos terv 63,5 százaléka. Az NGM viszont már lassan a költségvetési lazításra készül, annak ellenére, hogy a parlament előtt fekszik a költségvetési törvény ötödik idei módosítása, amely a legutóbbi 93,5 milliárdos zárolásokat varja el.
Varga Mihály tárcavezető épp a minap jelentette be, hogy véleménye szerint a tervezettnél kedvezőbb kamatpálya miatt, akár már az idén száz milliárd forinttal elmaradhatnak a kamatkiadások a tervezethez képest. Egyre több jel utal arra is, hogy a kormány az analóg tévéadások megszüntetésével felszabaduló frekvenciákat el-, pontosabban azok használatát koncesszióba adja, amely szintén száz milliárd forintos nagyságrendű bevételt hozhat. Ugyanakkor ez a bizakodás vissza is üthet, s a választásokra készülő kormányt könnyelműségekre csábíthatja, annak ellenére, hogy az NGM első embere elkötelezettnek látszik a költségvetési szigor fenntartásában.
A központi költségvetés első öt havi bevételei az tavalyhoz képest közel 154 milliárd forinttal lettek magasabbak - olvasható az NGM csütörtöki gyorsjelentésben. A magasabb bevételek jellemzően a személyi jövedelemadó ‑ előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett nagyobb összegben alakultak az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és az egyéb bevételek is.
Az öthavi kiadások ezzel szemben 478 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi szintet. A magasabb kiadásokat az NGM visszatérően a költségvetési szervek átszervezésével - vagyis az önkormányzati intézmények átvételével - magyarázza. Ezen kívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a lakásépítési támogatások, a kezességérvényesítések és az egyéb kiadások is.
A kamatkiadások 2013. május végén 500,2 milliárd forintot tettek ki, 39,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 49,9 milliárd forintos szintet értek el, 4,1 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (450,3 milliárd forint) így összességében 35,1 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest.
| január-május | |
| 2001 | -112,7 |
| 2002 | -409,2 |
| 2003 | -408,7 |
| 2004 | -830,8 |
| 2005 | -837,7 |
| 2006 | -981,0 |
| 2007 | -753,0 |
| 2008 | -424,8 |
| 2009 | -568,7 |
| 2010 | -736,2 |
| 2011 | -724,2 |
| 2012 | -344,1 |
| 2013 | 559,4 |
| Forrás: NGM | |
A társadalombiztosítási alapok május végi 121,4 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 70,6 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 50,8 milliárd forintos többletéből tevődik össze, ami az NGM szerint a magasabb járulékbevételekkel magyarázható. Az elkülönített állami pénzalapok május végi 47,1 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok összes bevételei 11,3 milliárd forinttal alacsonyabban, kiadásai pedig 3,4 milliárd forinttal magasabban teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevételéből folyt be kevesebb, ezen felül az alap a szociális hozzájárulási adóból az idén már nem részesül. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram teljesítése - az előirányzatnak megfelelően - alakult magasabb összegben - áll az NGM közleményében.