Rosszul fest az államháztartás

Az államháztartás hiánya 559,4 milliárd forintra nőtt május végén, ami bőven meghaladja az időarányosan elvárhatót, hisz az öthavi deficit az éves 881,3 milliárdos terv 63,5 százaléka. A végleges számok megegyeznek az előzetes adatokkal.

Az elmúlt év első öt hónapjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 344,1 milliárd forint volt, ami az akkori éves előirányzat 56,6 százaléka volt. Az államháztartás központi alrendszerének deficitje tavaly májusban 115,9 milliárd forintot ért el.

A központi költségvetés 59,8 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 6,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 22,9 milliárd forintos szufficittel zártak májusban.

A 2012. és a 2013. év költségvetésének teljesülése tekintetében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egyes adónemeket érintő változások következtében (néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemeket vezettek be) a két időszak összehasonlítása mindezen tényezők torzító hatásának kiszűrése nélkül nem lehetséges.

Ezenkívül a szervezeti változások következtében a költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak idei alakulásában kiemelt szerepet játszanak a 2012. május 1-jétől, valamint a 2013. január 1-jétől átvett önkormányzati intézmények.

A központi költségvetés első öthavi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 154 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - például a személyi jövedelemadó - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. Emellett nagyobb összegben alakultak az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és az egyéb bevételek is.

A központi költségvetés első öthavi kiadásai mintegy 478 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában, ami elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak - az intézményi struktúraváltással összefüggő - idei nagyobb összegű teljesülésével függ össze. (A 2013. évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a lakásépítési támogatások, a kezességérvényesítések és az egyéb kiadások is.

A kamatkiadások 2013. május végén 500,2 milliárd forintot tettek ki, 39,2 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 49,9 milliárd forintos szintet értek el, 4,1 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél. A nettó kamatkiadás 450,3 milliárd forint volt, így összességében 35,1 milliárd forinttal kedvezőbb az előző év azonos időszakához képest.

A társadalombiztosítási alapok 2013. május végi 121,4 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 70,6 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 50,8 milliárd forintos többletéből adódott.

A költségvetés bevételeit tekintve a társasági adóból az év első öt hónapjában 133,3 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakának 93,9 százaléka. Az elmaradás hátterében az áll, hogy a kedvezményes, 10 százalékos adókulcs kiterjesztése miatt a vállalkozások alacsonyabb adóelőleg-fizetési kötelezettséggel rendelkeznek, mint az előző év azonos időszakában. Ezt a hatást az év első öt hónapjának pénzforgalmát tekintve mérsékli, hogy a 2012 júliusától érvényes, napközbeni átutalásokra vonatkozó 4 órás szabály miatt az éves adóbevallásokhoz kötődő május 31-i határidejű befizetések idén kisebb részben terelődtek át a következő hónapra, mint tavaly. Az egyenleg a múlt év azonos időszakához képest 8,7 milliárd forinttal teljesült alacsonyabban.

Az év első öt hónapjában az általános forgalmi adóból 1073,8 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összegtől 158,7 milliárd forinttal marad el. Az alacsonyabb teljesülés hátterében jellemzően a kiutalás nagyobb volumene játszik szerepet. A befizetések 1,4 százalékkal elmaradtak, míg a kiutalások 19,8 százalékkal magasabban alakultak az előző évinél. A befizetések elmaradásának oka elsősorban a köztes (nem végfogyasztásra értékesítő) szektorok befizetéseinek alulteljesülése. Az előző évinél magasabb összegű kiutalások a határidők jogszabályi változásával - 45 napról 75 napra emelésével - hozhatók összefüggésbe.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első öt hónapjában 637,3 milliárd forint volt, amely a 672,5 milliárd forintos bruttó befizetés és a 35,2 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 17,8 milliárd forinttal, 2,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.

A távközlési adóból május végéig 17,3 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A távközlési adó új adónem, amely 2012. július 1-jétől hatályos, az első befizetési kötelezettség szeptemberben keletkezett.