A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői az eddigi 3,6 százalékról 4 százalékra emelték a magyar hazai össztermék idei növekedésére adott prognózisukat, jóllehet a 2018-ra szóló, 3,5 százalékos előrejelzésüket változatlanul hagyták.

A ház szerint a piaci áras szolgáltatások teljesítményének erőteljes növekedése arra vall, hogy továbbra is robusztus ütemben nőnek a fogyasztási kiadások, amelyeknek az egyre feszesebb magyarországi munkaerő-piaci helyzet, valamint a költségvetési és a monetáris politika egyidejű ösztönző alapállása ad felhajtóerőt, az építőipar teljesítményének meredek növekedése pedig az EU-folyósítások gyorsulásának jele.

Kapcsolódó

A GDP-növekedés kevés az MNB-nek

A JP Morgan londoni elemzői szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy az erőteljes GDP-növekedés önmagában elégséges lenne a Magyar Nemzeti Bank (MNB) laza monetáris alapállásának megváltoztatásához.

A ház szerint az első negyedévi GDP-növekedési becslés, amely meghaladta az MNB várakozását is, indokolttá teszi a magyar gazdaságban még meglévő kihasználatlan kapacitások mértékéről alkotott jegybanki megítélés felülvizsgálatát, mivel valószínűsíthető, hogy a térségi gazdaságokban érvényesülő kibocsátási rés - az elért tényleges növekedés százalékos rátája a potenciális növekedéshez viszonyítva - pozitív tartományba fordult.

A JP Morgan elemzői azonban kétlik, hogy ez meggyőzi a monetáris tanácsot a lazítás szükségességéről, mivel a maginfláció továbbra is jórészt stabil, és még mindig 1 százalékponttal elmarad a jegybanki céltól, másrészt a munkáltatókat terhelő foglalkoztatási járulékok csökkentése gyengíti a minimálbérek emelésének bérköltség-emelő hatását.

Van, aki óvatosabb

A Commerzbank londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői keddi helyzetértékelésükben az eddigi 2,4 százalékról 3 százalékra emelték előrejelzésüket a magyar gazdaság idei növekedésére.

A konszenzustól még így is elmaradó prognózist azzal indokolták, hogy az előzetes első negyedévi adatokból "elhamarkodottság" lenne egy új növekedési pályára következtetni.

A Commerzbank londoni elemzői szerint az a következtetés sem feltétlenül indokolt, hogy az egyes közép- és kelet-európai EU-gazdaságok fellendüléséhez minden esetben helyi gazdaságpolitikai tényezők adják a felhajtóerőt. Az a tény, hogy a térségi gazdaságok teljesítményének megugrása ilyen mértékben szinkronizáltnak tűnik, inkább arra vall, hogy regionális, sőt globális okok állnak a jelenség mögött, például a németországi export iránti külső kereslet formájában - érvelnek a Commerzbank elemzői.

A jegybankok nem változtatnak

A ház szerint a közép- és kelet-európai EU-térség stabil növekedése 2014 óta folyamatosan lefelé tereli a munkanélküliségi rátákat, és ez a bérkiáramlás valamelyes gyorsulásához, valamint a vállalatok költségérvényesítő képességének bizonyos erősödéséhez vezetett, de ettől még az alapszintű inflációs ütemek nem gyorsultak túl nagy mértékben.

Az infláció az idén rövid időre elérheti a térségi jegybankok célszintjeit, de 2018-ban várhatóan ismét lassulásnak indul, és ezzel a kilátással a monetáris politika irányítói is tisztában vannak - vélekednek a Commerzbank londoni elemzői.

A ház mindezek alapján erősen kétségesnek tartja, hogy az első negyedévi növekedési adatok önmagukban elégségesek lennének a térségi jegybankok monetáris alapállásának megváltoztatásához. Azzal számolnak, hogy az MNB is enyhítési üzemmódban marad, és folytatja nem konvencionális eszköztárának alkalmazását.