Az állam az egyik legrosszabb munkáltató Magyarországon - mondta Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. A miniszterelnök az elmúlt hónapokban sorra jelentett be béremeléseket. Konkrét bérpapírokkal igazolja azonban, hogy ezek semmit nem oldottak meg - mondta a politikus az ellenzéki pártok közös közleménye szerint. Egy két gyermeket nevelő, 27 év munkaviszonnyal rendelkező, diplomás szociális gondozó egy nyugat-magyarországi megyei jogú város intézményében 221 552 forintot keres, már az emeléssel együtt. Másik példája szerint egy egygyermekes, 12 év munkaviszonnyal, szintén felsőfokú végzettséggel rendelkező, 84 értelmi fogyatékossággal élő embert gondozó magyar állampolgár keresete 260 ezer forint.

A szociális és az egészségügyi szektorban, a pedagógusoknál, illetve a kulturális szektorban elérhető kereseteknél több pénzt lehet kapni a kereskedelemben, ezért sokan oda mennek át dolgozni - állapította meg az ellenzéki politikus.

Kapcsolódó

„Elég volt a jogfosztottságból, elég volt abból a kormányból, amely 12 év alatt azt érte el, hogy nem tud mit ígérni a sztrájkoló pedagógusoknak, csak fenyegetni tudja őket”- mondta Bősz Anett, a DK frakcióvezető-helyettese, a Liberálisok elnöke.

Az Egységben Magyarországért pártjai kiállnak amellett, hogy nem csak a munkavállalói jogokat, illetve a munkavállalói érdekképviseleteket kell európai szintre emelni, hanem bővíteni fogják a rugalmas munkavállalói kereteket, akár a részmunkaidős foglalkoztatottság, akár a fogyatékossággal élők lehetőségeit illetően. Bősz Anett a fiatal szülők által részmunkaidőben vagy távmunkában végezhető munkahelyek teremtését külön kiemelte beszédében.

 „Orbánék Európa-rekorder kegyetlenségéről mindent elmond az, hogy az álláskeresési járadék tekintetében a kontinens egyik legrövidebb és legszűkmarkúbb rendszerét üzemeltetik” - mondta el Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője. A politikus szerint a munkaerőpiaci kereseti statisztikákból kihagytak több mint másfél millió embert - azokat, akik mikro-, kis-, illetve közepes vállalkozásokban dolgozva „a hátukon viszik ezt az országot”. Ők, mivel ötnél kevesebb főt foglalkoztató cégnél dolgoznak, nem kerülnek be a statisztikába, „pedig vélhetően az átlagnál is alacsonyabb bérük nem javítaná Orbánék pozícióját”. Az ellenzéki pártok világába ezek a munkavállalók is beletartoznak, és meg kívánják teremteni számukra is a szülőföldön boldogulás lehetőségét.

A közmunkaprogramról Z. Kárpát úgy vélekedett: nem az a cél, hogy minél többen maradjanak ebben a programban, hanem hogy értelmes feladatokat végezve a piacon is hasznosítható képzettséget szerezzenek, és minél többen megtalálhassák számításukat az elsődleges munkaerőpiacon. Ebben a politikus szerint a Fidesz-KDNP-kormány kudarcokat tudott felmutatni. Ezen is változtatni szeretnének, nem mondanak le egyetlen magyarról sem - mondta a jobbikos képviselő.