A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által a fejlesztési tárcának készített elemzés szerint egyelőre csak apróbb sikerek vannak, több fontos területen pedig a szöges ellentéte történik annak, amit elterveztek.
Az áramtermelésben egyelőre nagy eredményekkel nem lehet dicsekedni. Leállították a Tiszai és a Dunamenti Erőmű régebbi blokkjait, és a támogatási rendszer átalakítása miatt a kisebb erőműveket is elkezdték sorban bezárni. Hiába fejeződött be időközben néhány régóta épülő erőmű, a hazai beépített kapacitás így is 300 MW-al csökkent. Ez ellátásbiztonsági gondokat még nem okoz, ráadásul a kormány túlbecsülte a gazdasági növekedést.
Teljesen szembemegy az Energiastratégiában megfogalmazott, energiafüggetlenségi célokkal az, hogy egyre több áramot hoz be az ország külföldről. A nettó import a teljes fogyasztáshoz képest a válság után nőtt, mára elérte a 20,7 százalékot, pedig néhány éve még csak 10 százalék körül volt. Idén nyáron volt olyan hónap, amikor az import aránya meghaladta a 35 százalékot.
Lehangoló a kép a lakosság energiahatékonysági beruházásainál is, főleg az állami támogatási programoknál - írta az Index. Összesen 11 épületenergetikai támogatási program indult 2001 után, amelyek keretében 76 milliárd forint állami támogatást fizettek ki. Az összes beruházási költség 226 milliárd forint volt, a hazai lakásállomány durván 10 százalékát érintette. Míg 2001-2009 között folyamatosan nőtt az állami támogatás, addig 2010-től 2012-ig az összes kifizetés nem haladta meg a 4 milliárd forintot. Amíg 2009-ben még 25,1 milliárd támogatás ment erre a célra, egy évre rá már csak 400 millió. A jelentés megjegyzi: a tendencia teljesen ellentétes az energiastratégia egyik legfőbb prioritásával, az energiahatékonysági beruházások támogatásával.