Az építési törvény módosítása átfogalmazza, de a lényegét tekintve változatlanul hagyja azt, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában ki kell kérni - az országos illetékességgel eljáró - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását.
Új elem viszont az, hogy az említett kormányhivatal vezetőjének vizsgálni kell a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt
- környezeti,
- közlekedési és
- településrendezési hatásait.
Ezek vizsgálata után állást foglal arról, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz-e olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket.
A bányászati törvény is módosul
A bányászati törvény a következővel egészül ki: nemzeti emlékhellyé nyilvánított kegyhelyen, valamint annak 5 kilométer sugarú környezetében (a kegyhely méltóságának megőrzése érdekében)
- külfejtéses művelésű bányatelket csak akkor lehet megállapítani, illetve
- horizontálisan bővíteni, vagy
- a megállapított bányatelken feltárási, kitermelési tevékenységet folytatni,
ha azzal a bányatelek fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmiszempontból egyetért. Egyetértés hiányában a bányafelügyelet az engedély, műszaki üzemi tervjóváhagyása iránti kérelmet elutasítja.
Ezzel egy füst alatt nemzeti kegyhellyé nyilvánítja a javaslat a Mátraverebély-Szentkútat és a máriapócsi kegytemplomot is.