Sárga csekk. Ezt a szót hallva a legtöbb olvasónak egyből a befizetetlen számlák jutnak az eszébe, ami nem csoda, hiszen hivatalos neve is készpénz-átutalási megbízás. A sárga csekkek Magyarországon már egybeforrtak a rezsivel, ám hamarosan új világ jöhet, hiszen a kormányzat egyre inkább az elektronikus megoldások irányába tereli a lakosságot.

Ennek érdekében több fejlesztés is zajlik: egyrészt jövőre már a nem teljes kitöltöttségű postai csekkeken is kötelező tartalmi elem lesz a QR-kód, aminek alkalmazásához le kell tölteni a posta iCsekk nevű alkalmazását okostelefonra, vagy tabletre. Az app le tudja olvasni a postai kódot, ezt követően online fizetésre alkalmas bankkártyával lehet átutalni a szükséges összeget. Jó hír, hogy az ügyletért a posta külön díjat nem számít fel.

Egy évvel később újabb változás jön, amikor az azonnali átutalás tervezett bevezetésével - eszerint az év minden napján, 24 órában, legfeljebb 5 másodperc alatt lehet majd átutalásokat teljesíteni úgy, hogy lehetőség lesz a hosszú számlaszámok helyett a kedvezményezett más azonosítóját, például a mobiltelefonszámát vagy e-mail címét megadni - az évi 3-3,5 milliárd készpénzfizetési tranzakció jelentős részét elektronikus útra szeretne terelni a kormányzat.

A Világgazdaság szeptember végi cikke szerint számos fejlesztés van folyamatban, amely biztonságossá teszi az azonnal utalást megoldást: be lehet majd állítani, mint az érintőkártyás fizetésnél, hogy bizonyos összeghatár mellett az elfogadáshoz kódot kelljen megadni. Az ugyanakkor már indulástól garanciális elem, hogy a fizetési kérelem teljesítése a fogyasztó jóváhagyásához van kötve.

A remények szerint ezzel gyorsabban, egyszerűbben lehet majd fizetni a közüzemi számlákat. A szolgáltató ugyanis fizetési kérelmet küldhet a számlaösszeg erejéig, s a fogyasztó ezt adott pillanatban jóváhagyhatja. Ez utóbbi megoldás azért is fontos, mert sokan azért tartanak ki a sárga-csekk mellett, mert így akkor tudják befizetni a számlát, amikor szeretnék.

A változás tehát küszöbön van, így most azzal a kérdéssel fordultunk olvasóinkhoz, illetve az utca emberéhez, hogy használják-e még a sárga-csekket, ha pedig igen, úgy miért tartanak ki a módszer mellett.

Elsőként lássuk, mit szólt az utca embere:

A Facebook-oldalunkon pedig azt kérdeztük meg, hogy vajon miért ragaszkodik a magyarok többsége a sárga csekkhez a fizetéseknél. A négy válaszlehetőség közül némileg meglepő módon 68 százalék választotta azt, hogy bizalmatlanok a szolgáltatókkal és a bankokkal szemben, valamivel több mint 16 százalék pusztán megszokásból használja a sárga csekket, 10 százalék szerint így praktikus, míg a maradék válaszadó úgy érzi, hogy rá van kényszerítve arra, hogy ezt használja.

A kérdéshez számtalan komment érkezett, a legtöbb lájkot pedig István kapta, aki azt írta, hogy "tekintettel, hogy nincs mindenkinek internet hozzáférése, vagy okostelefonja így marad a sárga csekk. Feltehetőleg bankkártyája, bankszámlája sincs mindenkinek."

Márk erre kicsit értetlenül azt írta, hogy "muszáj lennie", ám István egyből reagált: "Pedig nincs. Se buta mobil, se bankkártya, se net. Mert már nem áll a kezük rá." Egy másik kommentelő szerint "nincs olyan hogy muszáj, 30900 ft. rokkant ellátással élni se muszáj."

Mária is Istvánnal értett egyet, amikor azt írta, hogy "az idősebb korosztályból szerintem sokaknak nincs, míg mások a felszámolt díj miatt mondják vissza. Valahol van igaza, mert sok embernek olyan kevés a pénze, hogy egyszerre úgyis kivenné. Így meg a postás a kezébe adja, és az adott borravaló a töredéke annak, mint amit a bank felszámol."

Éva azt a kérdést tette fel, hogy "miért muszáj a 80 éves Mari néninek net, és bankkártya?? És ha nincs, aki segítsen neki megérteni, kezelni??" Ezzel a kérdéssel nem is gondolta, hogy mennyire telibe talál egyik olvasónknál, Máriánál: "Köszi kedves Éva. Én 75 vagyok és van mindkettő és interbankon intézem a befizetést és nem vagyok még begyepesedett vén hülye..."

Nem Mária volt az egyetlen idős, aki kiállt a modern eszközök mellett, Judit például ezt írta: "Egyszerűen meg kell tanulni a net-en történő utalást. Rengeteg előnye van. Nem lihegnek a nyakamba a postán (igaz már el sem bírok nagyon menni esőbe-hóba-kánikulába), még aznap feladom, ha kell éjszaka. Nem könnyű megtanulni a net használatát, de a mai világban meg kell tanulni. Itt vagyok az élő példa 74 évesen is, hogy meg lehet. Meg lehet tanulni, ugyanúgy ahogy kötni vagy horgolni, vagy az elektromos égőket kicserélni. A gép megvétele egyszeri beruházás, tudom sok embernek ez iszonyú nehézséget okoz, de aki megteheti, hogy áldoz rá, valahogy összespórolja a rávalót, vegyen számítógépet. Nagyon sok mindenre jó a net. Frissen tartja az elmét, olvasni lehet a legfrissebb dolgokról, segít a főzésben. Persze aki mentségeket keres, arra nem tudok mit válaszolni"

György viszont pont ellentétes véleményen van: "Azért jó az utalás és a bankszámla, amit már szinte minden munkahely megkövetel, nem véletlenül, mert óriási pénzforgalmat generál, így a mocskos bank megengedheti magának,hogy a betétre 0,3%-os kamatot fizessen, amit levon kezelési ktsg.címen. Ezért aztán rengeteg kihelyezhető pénzeszköze van, amit a lakosságnak uzsorázhat. Ébresztő kártyab*zik!"

Gertrudnak erre mindössze annyi mondanivalója volt, hogy "perfect!", míg István szerint "azért ragaszkodunk a sárga csekkhez, mert a magyar bankok kapzsik és megbízhatatlanok. nem utalnak időben semmit, ha gond keletkezik az ügyfélt veszik elő és olyan működést engednek meg maguknak, ami nyugaton elképzelhetetlen!"

Annamária szerint azonban nem a bankokkal van a gond: "Bizalmatlan vagyok a szolgáltatókkal szemben . Anyámnak három havi villany, gázszámla árát emelték le a számlájáról. Másik ismerősömnek a biztosító vont le többet, aztán nem visszaadják hanem le lehet "lakni". A franc se akar idegeskedni miattuk. Nem a bankokkal van a gond."

Népszerű volt még Csilla hozzászólása is, aki az arany középutat választotta: "Én utalok mindent, de szeretem látni a csekkeket, úgy nem felejtem el befizetni Tudom, sok alkalmazás van már az e-csekkre...de még nem készültem fel rá "

Zoltán szerint viszont van jobb megoldás is, ami több legyet üthetünk egy csapásra: "Vagy van olyan hogy csoportos beszedési megbízás. Mindig pontosan, sosincs elfelejtve, nem kell postára menni, sőt, foglalkozni sem kell vele. Ez a sárga csekkes dolog elég múlt századi már ráadásul baromi drága, a Magyar Posta pedig szépen hízik tőle. Így persze egy elkényelmesedett, lomha, versenyképtelen állami mamut marad, ahol a sorsjegy eladással kergetik őrületbe a munkavállalóikat, de az alaptevékenységüket, ellenben egy nyomorult levél kézbesítését sem tudják tisztességesen ellátni."

Csilla pedig nem volt rest válaszolni: Tudom, hogy van De így akkor utalok, amikor én akarok . Postán nem tudom, mikor jártam utoljára csekk fizetés miatt."

Egy másik olvasónk egy tipikusan magyar példát hozott fel: "Azt a választ nem láttam sehol - pedig nagyon is életszerű sajnos - , hogy sokan a fizetésüket két módon kapják. A bejelentett bér megy a bankszámlára, a többi, hogy ne legyen nyoma megy a zsebbe. Így marad a csekkes befizetés, mert az hülyén néz ki, hogy befizeti a zsebbe kapott fizetést azért, hogy utalni tudjon. Ha már így is úgy is menni kell a kp-vel akkor marad a posta és a sárgacsekk!"

A legközelebb talán László áll az igazsághoz: "Csekkekkel lehet húzni az időt! Amikor gebasz alakul akkor azt mondom most nem fizetem be a csekket majd jövő hónapban! Nagyon sok családnál van ez így sajnos! De szerintem majd a bank intézi ezt is, hogy csak átutalással lehessen! Csányi bácsi majd intézi!"

És Ön hogy véli?