A magyar kormány tervei, amelyeket a Széll Kálmán terv 2.0-ában megfogalmazott, még alakulóban vannak, ezért hatásaikkal kapcsolatban nem lehet egyértelmű előrejelzést adni. Nagy biztonsággal kijelenthető azonban, hogy az elhatározott lépések közvetlen következményeként belátható időn belül nőni fog az infláció és fékeződik a GDP növekedése. Az intézkedések ezzel párhuzamosan remélhetően hozzájárulnak a magyar államkötvények kockázati felárának leszorításához, ami javítaná a gazdasági helyzetet - derült ki Karvalits Ferenc, az MNB alelnökének nyilatkozatából, amelyet e-mailban adott a Bloombergnek.
Szemben az előbbiekkel a pénzügyi átutalásokat terhelő tranzakciós adóban semmi jót nem talált az MNB-alelnök. Elméleti ismereteink és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzügyi tranzakciók költségeinek növelése - így az ezt eredményező adó - rontja az ország tőkevonzó képességét. Ennek eredményeképpen pénzügyi rendszer kevésbé lesz képes megolajozni a gazdasági folyamatokat, azaz kevésbé hatékonyan tölti be közvetítő szerepét.
Ebből következően romolhat a költségvetési egyensúly, erodálódhat az ország növekedési képessége és nőhet a gazdasági tevékenységek finanszírozási költsége. Az adó bevezetése a készpénzhasználat bővüléséhez vezethet, ami részben a rejtett gazdaságot erősíti, részben mérsékli a tranzakciókból és más forrásokból származó adóbevételeket.
Az adó 0,1 százalékos mértéke nem magas nemzetközi összehasonlításban, aminek hátterében láthatóan az áll, hogy a kormány nem óhajt plafont megszabni az adóval terhelt tranzakciókra vonatkozóan. Emiatt a jelentős fizetéseket lebonyolító vállalatok, továbbá a pénzpiacokon aktív cégek számottevő költségnövekedéssel néznek szembe.
Csak semmi lazítás
Karvalits szerint a fiskális lazítás - ami ösztönözhetné a gazdaság bővülését - Magyarország számára nem járható út, mivel fejlettségéhez képest túlságosan eladósodott. A nagyvonalú költekezés aláásná az országgal szembeni bizalmat, növelné az államkötvények kockázati felárát és fenntarthatatlan közadósság kialakulásához vezetne.
Miután jelenleg magánszektor tevékenysége nyilvánvalóan azért nem élénkül, mert a magas kockázat miatt kevés a külső forrás ennek finanszírozásához, a kockázati felárat feltétlenül csökkenti kell ahhoz, hogy a gazdaság nekilendüljön.
Barátkozni kéne a piaccal
A magyar gazdaság többé-kevésbé felkészült arra, hogy kiállja az eurózóna válságának esetleges mélyülését. A fő gazdasági mutatók javultak a válságot megelőző helyzethez képest - a folyó fizetési mérleg többletet mutat, a strukturális költségvetési deficit jelentősen csökken -, de a magas adósság miatt az ország sérülékeny.
Az elmúlt időszak nem szokványos gazdaságpolitikai lépéseit nem fogadták tárt karokkal a piacok - a magas kockázati felár részben a magyar gazdaságpolitikába vetett bizalom gyengülésével magyarázható. Innen nézve Magyarország magas bizalomhiány-prémiumot fizet adóssága után, amit jó volna elkerülni. Ez kiszámíthatóbb, piacorientált gazdaságpolitikát igényel. Utóbbi megkönnyítené az IMF-fel folytatott tárgyalásokat is.
Csak összejönnek a tárgyalások
Az IMF-fel folytatott egyeztetés időtartamának megjóslására nem vállalkozott az MNB alelnöke. Mint írta, a magyar kormány szakértői szinten tárgyal a jegybanktörvény megváltoztatásáról az Európai Unióval, a Valutaalappal és az Európai Központi Bankkal. A jegybank többször világossá tette álláspontját ebben az ügyben, és csak remélni tudja, hogy a folyamat a megfelelő garanciák beépítésével, sikeresen befejeződik.
Az IMF-fel folytatott egyeztetések és az alapkamat változása között nem lát közvetlen összefüggést, mivel az utóbbi számos egyéb tényezőtől, így az európai válság vagy az olajárak alakulásától is függ. A megállapodásig vezető utat göröngyösnek látja, a piac bármely irányba túlreagálhatja annak minden állomását, ezért a monetáris politikának a stabilitást kell képviselnie ebben a folyamatban.
Az alapkamat az említett tényezőktől, az infláció - részben ezekkel összefüggő - alakulásától, illetve az MNB döntéshozóinak szubjektív véleményalkotásától függően nőhet és csökkenhet is.