"A kormány megalakulásakor megfogalmaztunk bizonyos célkitűzéseket, amelyeket nem fogunk feladni" - jelentette ki Schmitt Pál az interjúban, rámutatva, hogy ezek között az első a GDP 80 százalékán álló államadósság fokozatos csökkentése, majd felszámolása. Az új alkotmány értelmében a kormány addig nem vehet fel új hiteleket, amíg ez le nem csökkent a GDP 50 százalékára.
A másik cél a növekedést serkentő munkahely-teremtés. Az államfő elmondta, hogy Magyarországon növelni kell a foglalkoztatottság szintjét, amely 57 százalékos, szemben a 65 százalékos európai átlaggal. Emellett 10 százalékos a munkanélküliség, amely főleg a fiatalabb korosztályt sújtja, ezért ennek a korcsoportnak új munkalehetőségeket kell teremteni.
A dolgok másként alakultak
"Ugyanakkor a világ gazdasági kilátásai, pénzügyi és gazdasági értelemben egyaránt, nem egészen úgy alakultak, ahogyan azt reméltük, vagy prognosztizáltuk" - jegyezte meg Schmitt Pál. Az elnök elmondta, hogy a forint gyengült, miközben az adósságot dollárban és euróban jegyzik, "ezért nem sikerült olyan dinamikus ütemben törlesztenünk az adósságunkat, mint azt korábban reméltük", sőt az átváltás romlása miatt a visszafizetendő összeg még növekedett is.
"Nyilvánvaló, hogy az IMF minden ország természetes partnere. Természetesen a saját családunkhoz, az Európai Unióhoz is fordulhatunk segítségért" - mondta Schmitt Pál.
"Úgy érzékeljük, hogy nem kérünk pótlólagos segítséget az IMF-től, hanem képesek leszünk megállni a magunk lábán. Ne feledjük ugyanakkor, hogy az IMF néhány évvel ezelőtt jelentősen kisegített bennünket - fogalmazott a köztársasági elnök. Schmitt Pál szerint úgy tűnik, hogy a kormány lépései közül némelyek nem győzték meg a piacokat, vagy az értékelőket. Elmondta, hogy Magyarország januártól új tárgyalásokat kezd az IMF-fel, amelyen nyitott lapokkal kíván játszani, feltárva a költségvetés számait és aktuális állapotát.
Új válaszokkal kell előállni
A Moody's leminősítő döntésével kapcsolatban nem kommentálta a hitelminősítő intézetek tevékenységét, Elismerte ugyanakkor, hogy a lépés nem segít és csökkenti a befektetői bizalmat, ezért Magyarországnak új válaszokkal kell előállni annak érdekében, hogy a az ország meg tudjon felelni az elvárásoknak.
Schmitt példázatként mondta, hogy amikor az ötvenes években a vívás mellett lovagolt is, az edző ezt tanácsolta: ha ugratás előtt úgy érzik, hogy a ló lába nem elég szilárd vagy meginogni készül, a legjobb a lovat egy kicsit megsarkantyúzni. "Más szavakkal, még nehéz időkben is az lehet a leghatékonyabb, ha felgyorsítjuk a dolgokat" - jelentette ki az államfő.
Egyértelmű az euró bevezetése
"Ez nem 100 százalékig függ tőlünk. Amikor csatlakoztunk az EU-hoz, beleegyeztünk, hogy amikor megfelelünk a kritériumoknak, csatlakozunk az eurózónához" - válaszolta az államfő arra a kérdésre, hogy Magyarország továbbra is be akarja-e vezetni a közös fizetőeszközt. Az elnök kijelentette: "egyértelmű", hogy Magyarországnak továbbra is a legjobb érdekében áll az euró bevezetése.
"Egy erős Európa és azon belül egy erős Magyarország, ez áll a legjobb érdekünkben" - mondta Schmitt Pál. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak kívülállóként is kulcsfontosságú az eurózóna stabilitása.
Rámutatott ugyanakkor, hogy Magyarország mindent elkövet egy többsebességű Európa elkerülése érdekében. Elismerte, hogy az EU-n belül már ma is vannak különböző sebességek, így egyes államok tagjai az euró- vagy a schengeni övezetnek, mások pedig nem, de leszögezte, hogy Magyarország 100 százalékig támogatja az integrációt.
Magyarország külpolitikájának filozófiája megváltozott
"Mi magyarok mindig is európainak gondoltuk magunkat. Mi nem beléptünk Európába, hanem visszatértünk Európába" - mondta Schmitt Pál, aki aláhúzta, hogy a több mint ezeréves Magyarország, az egyik legrégibb keresztény állam Európában. Az elnök szerint a magyarok nem voltak olyan naivak, hogy azt higgyék, minden ideális lesz az EU-ban, s a nehézségek ellenére továbbra támogatják is az európai integráció elmélyítését.
"Magyarország külpolitikájának filozófiája megváltozott" - jelentette ki Schmitt Pál arra a kérdésre, hogy milyen kínai szerepvállalást látna szívesen Közép- és Kelet-Európában. - "Nyitottunk a Kelet, de nemcsak Kína, hanem India és Közép-Ázsia felé, érdeklődési körünk kiszélesedett". Az elnök szerint Kína Magyarország természetes partnere lehetne, s támogatja, hogy Kína beruházásokat hajtson végre az országban, s hogy kapuja legyen Európában.
"Természetesen az EU-nak van egy többé-kevésbé egységes külpolitikája, és nekünk azt követnünk kell. Láthatja, hogy még az EU is Kínához fordul."
Zéró tolerancia az intoleranciával szemben
"Minden magyar embert aggodalommal tölt el a szélsőségesek és a szélsőséges mézetek terjedése" - felelte az államfő az extrémizmusra vonatkozó kérdésre. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a történelme során megtanulta, milyen komolyan kell vennie a szélsőségeket, legyen az bal- vagy jobboldali.
"Magyarországon a Jobbik egyesek romaellenességére épít. Eredményük a legutóbbi választásokon körülbelül 10 százalékos volt" - mondta az államfő, hangsúlyozva, hogy a kormány kétharmados többségével ezt jól tudja kezelni.
"Nagyon fontosnak tartom, hogy elmondjam: az új alkotmányunk nagy hangsúlyt fektet a demokratikus és az emberi jogokra. Zéró toleranciát tanúsítunk az intoleranciával szemben, bárki ellen is irányuljon" - hangsúlyozta Schmitt Pál köztársasági elnök.