A gazdáknak alig áll rendelkezésükre konkrét információ, így az ASP által veszélyeztetett területeken az állomány leölésének kockázatával kell együtt élniük - írta cikkében a hvg.hu.

Már százezer disznót leölhettek

Egy fiatal gazdálkodó, akinek egy Heves megyei, az afrikai sertéspestis miatt szigorúan korlátozott területen van sertéstelepe, arról számolt be a lapnak, hogy a szigorított zónából nem szállíthat ki állatokat az állatorvos engedélye nélkül, arra azonban esélye sincs, hogy arra engedélyt megkapjon. "Hivatalosan nincs karantén, de közben meg mégis. Nem tudom, meddig kell hizlalnom őket, mi lesz velük?" - mondta az állattartó. A férfi úgy hallotta, hogy egy tőle nyolc kilométerre élő gazdánál már "kipucolták" az ólakat, de dokumentumot nem adtak, miért ölték le az állományt.

A hvg.hu információi szerint Kiskörén 1800 sertést kellett egyszerre leölni, az országban egyik forrásuk tízeres nagyságrendűre teszi az érintett állatszámot, egy másik szakértő szerint viszont már százezernél tarthat a leölt állomány mérete.

Nincs hivatalos válasz

Az állatlevágásokkal kapcsolatban a portál nem kapott hivatalos tájékoztatást a hatóságtól.

Az Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) eddig cáfolta az azzal kapcsolatos híreket, hogy az afrikai sertéspestis megjelent volna a házi sertésekben is.

A Magyar Sertéstartók Szövetségénél azt mondták a lapnak, hogy nekik is csak annyi információjuk van, amennyit a hatóság a honlapján közöl.

Kevés a tájékoztatás

Korábban a 24.hu számolt be arról, hogy Tiszatarjánban kellett elpusztítani az állatokat, az Index pedig arról írt, hogy sorra ölik le a sertéseket kelet-magyarországi megyékben. A hvg.hu szerkesztőségét is megkeresték gazdák azzal, hogy többezres telepeket irtanak ki az ASP miatt Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. A hatósági intézkedés főként Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érinti - a Nébih térképén jól láthatók a gócok, a térképen az látszik, hol találtak fertőzött vaddisznókat, illetve külföldön fertőzött házisertéseket. A gazdák abban reménykednek, legalább a Dunánál megáll a fertőzés.

Magyarországon a hivatalos adatok szerint tavaly áprilisban mutatták ki a vírust egy vaddisznó tetemében, azóta a Nébih honlapja szerint 828 településen kellett védőintézkedéseket tenni, több tucat fertőzött és szigorúan korlátozott zónát jelöltek ki.

Az állatjárványok, vagy azok lehetősége valóban rendkívüli helyzetet okozhatnak, azonban - sőt éppen ezért - járvány esetén is a jogszabályoknak megfelelő adatkezelési eljárást folytatjuk. Az Európai Bizottságot is folyamatosan tájékoztatjuk a járványhelyzet alakulásáról, kötelezettségünknek megfelelően. Emellett számos közérdekű, a védekezést segítő adatot, információt teszünk közzé tematikus weboldalunkon

- közölte a lappal a Nébih.

Jogszabály szerint a gazdák nem csak tájékoztatásra számíthatnak, hanem kártalanításra is, ennek alapja a leölt állatok súlya. A piaci ár átlagát kaphatják, bár ez messze nem fedezi egy állomány leölésével járó költségeket.

Mégis leölik a házisertéseket?

Bognár Lajos országos tiszti főállatorvos szerint a legfontosabb az állatállomány védelme. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a hvg.hu érdeklődésére megerősítette azt is, hogy az afrikai sertéspestis Magyarországon vaddisznókban van jelen, és a fertőzött területeken az állat-egészségügyi hatóság fokozott ellenőrzési programot hajt végre. "A vaddisznóval kapcsolatos intézkedések mellett - itt az állománygyérítés, a dögök begyűjtése, vizsgálata kritikus elem - az a fontos, hogy a házisertés-állományt megvédjük a betegségtől. És amennyiben bármilyen tünet miatt felmerül a gyanúja a betegségnek, akkor az állategészségügyi hatóságnak kötelessége, hogy - a lehető legnagyobb biztonságra törekedve - az állományt, sajnos, felszámolja" - magyarázta a szakember.