Mi legyen a védettséggel nem rendelkező sinopharmosokkal - ezt mondják a magyarok

Az elmúlt hetekben kiderült, hogy sok Sinopharm-vakcinával oltottnál nem alakult ki antitestválasz - emiatt a szakértők szerint kétséges, hogy van-e védettségük a koronavírus-fertőzéssel szemben. Ennek pedig a járványgörbének a delta (korábban indiai) variáns miatti újabb felívelése fényében kifejezetten nagy jelentősége van. Különösen, hogy az eredeti, vuhani vírusnál kétszer fertőzőbb delta 60 százalékkal fertőzőbb, mint a brit mutáció és szinte mindenhol, ahol nő a fertőzöttek száma, ez az először Indiában azonosított variáns vált dominánssá.

Miután a kormány keddig rendre lesöpörte az asztalról azoknak a magánszemélyeknek, illetve szakértőknek a felhívását, akik jelezték, hogy a 60 év felettiek körében 25-30 százaléknál semmilyen immunválasz nem alakul ki (amit a Videotonnál és a fővárosban elvégzett tesztek is alátámasztottak), ezért egyrészt ők is ki vannak téve a koronavírus-fertőzés súlyosabb kimenetelének. Másrészt viszont a vírus potenciális terjesztői is lehetnek annak ellenére, hogy védettségi igazolvánnyal is rendelkeznek. A magyar döntéshozókat az sem hatotta meg eddig, hogy olyan országokban, ahol túlnyomórészt kínai vakcinákkal oltottak, az elégtelen immunválaszt produkálók számára elkezdték a harmadik, a Sinopharmtól eltérő oltások beadását.

Az sem jó hír a sinopharmos vakcinával beoltottak számára, hogy a delta variánssal szemben az eddigi mutációk ellen igen nagy hatékonyságot mutató Pfizer és AstraZeneca egyetlen adagjával oltottaknak is mindössze 10 százaléka vált védetté, értelmezhető védettség a második dózis beadása után alakul ki.

Úgy tűnik azonban a kormánynál mégis belátták, hogy ez így nem mehet, legalábbis erre lehet következtetni Kásler Miklós emberi erőforrásminiszter tegnapi nyilatkozatából, ahol azt hintette el, hogy szerdán dönthet a kormány a 3. oltások kérdéséről - de azért még egy csavart is beletett az "üzenetbe". Ugyanis azt mondta, hogy a harmadik oltásnak másmilyennek kell lennie, mint az első kettőnek - azaz annak is másfajta oltást kellene kapnia, akik mRNS-vakcikákat (Pfizer, Moderna) kaptak. 

Azt érdemes megjegyezni, hogy komolyabb számok oltások keveréséről egyelőre csak az Pfizer és az AstraZeneca mixeléséről van. Korábban tudósok azt feltételezték, hogy bármilyen fajtájú oltásra az mRNS-vakcina lehet az, amit biztonsággal rá lehet oltani, a többiek esetében ezt kérdésesnek vélték. Ugyanakkor kedden a WHO vezető kutatója, Soumya Swaminathan is arra figyelmeztetett, hogy szerinte nagyon veszélyes trend lett a különböző vakcinák keverése – annak ellenére kezdtek el emberek mixelni különböző gyártótól érkező oltóanyagokat, hogy még nincs elég adat a különböző készítmények hatásosságára és biztonságosságára. 

Tehát látszik az, hogy nem egyszerű a kérdés, de arra mindenképpen kellene választ találni, hogy mi legyen azokkal, akiknél a beadott két dózis után nem alakult ki megfelelő immunválasz. Ennek apropóján a Pulzus Kutató lapunk megbízásából készített egy országos, reprezentatív kutatást, amelyben azt kérdeztük meg, hogy hogyan kellene kezelni azok problémáját, akiket beoltottak Sinopharmmal, de nem alakult ki náluk védettség a koronavírussal szemben.

A válaszadók több mint háromnegyede mondta azt, hogy kapjanak 3. oltást, ebből közel kétharmada adna nekik más készítményből 3. oltást, ha a hatóságok engedélyezik, és 12 százalék adna ugyan abból a készítményből 3. dózist. A válaszadók 11 százaléka mondta, hogy "semmilyen újabb oltásra nincs szükségük, míg 12 százalék volt az, aki az oltásokat eleve ellenzi.

A nemek szerinti megoszlásból kiderült, hogy más készítményből inkább a férfiak (71 százalék) adnának 3. dózist, a nők 60 százaléka vélekedett így. Sinopharmból 3. adagot a férfiak 10, a nők 14 százaléka adna. A 3. oltás beadását nem pártolók között a nők 13 százaléka mondta azt, hogy semmilyen újabb oltásra nincs szükségük, és hasonló arány nyilatkozott úgy, hogy eleve ellenzi az oltásokat. A férfiaknál 9, illetve 10 százalék ez az arány.

Az talán nem meglepő, hogy a más készítményből származó 3. dózist leginkább a 60 év felettiek (69 százalék) támogatja, a 40-59 évesek 66, a 18-39 évesek 60 százaléka voksolt erre a megoldásra. Akik 3. Sinopharmot adatnának be, azok között is a 65 évesek vannak a legtöbben (15 százalék). A 40-59 évesek 10, a 18-39 évesek 12 százaléka látná ezt megoldásnak.

Azok között, akik egyáltalán nem adnának oltást, a fiatalabb korosztály van relatív többségben: azok körében is, akik szerint semmilyen újabb oltásra nincs szükség, és azok körében is, akik eleve ellenzik az oltásokat a 18-39 évesek körében 14 százalék nyilatkozott így. A 40-59 évesek 11 százaléka vélekedett úgy, hogy semmilyen újabb oltásra nincs szükségük, 13 százalékuk pedig eleve ellenzi az oltásokat. A 60 év felettiek körében 8 százalék azok aránya, akik szerint nincs szükség újabb oltásra, és azok aránya is, akik eleve oltásellenesek. 

Más készítményből leginkább a felsőfokú végzettségűek adnának 3. dózis, a közép fokú végzettségűek 61, az alapfokú végzettségűek 65 százaléka nyilatkozott így.  Sinopharmból inkább az alap- és középfokú végzettségűek adnának 3. oltást (12-12 százalék), de a felsőfokú végzettségűek körében is hasonló (11  százalék) ez az arány.

Azok körében, akik szerint nincs szükség semmilyen harmadik oltásra, 12 százalék az alap-, illetve középfokú végzettségű válaszadók aránya, a felsőfokúak 7 százaléka van ezen a véleményen.  Az oltást ellenzők között a legnagyobb arány (15 százalék) a középfokú végzettségűek közül kerül ki. Az alapfokú végzettségűek körében 11, a felsőfokú végzettségűek körében 7 százalék az oltásokat ellenzők aránya.

A kutatás arra is rámutat, hogy a fővárosban vannak a legnagyobb arányban azok, akik más készítményből adnának be a védettséggel nem rendelkezőknek 3. dózist, az ő arányuk 74 százalék. A megyeszékhelyen lakók 67, a várokban élők 61, a községben lakóknak pedig 62 százaléka van ezen a véleményen. 

Sinopharmból a budapestiek 13, a megyeszékhelyen lakók 13, a városiak 14, a községekben élőknek pedig 9 százaléka adna be 3. dózist.

Azok között, akik semmilyen oltást nem adnának be a védettséggel nem rendelkezőknek, a legnagyobb arányban a községekben élők vannak (15 százalék), a városban lakók 13, a megyeszékhelyen élők 10, a fővárosiaknak pedig mindössze 3 százaléka volt ezen a véleményen.

A kutatásból kiderül, hogy az oltásokat ellenzők legtöbben, 14 százaléknyian községekben élnek, de a többi településtípuson is nagyon hasonló azok aránya, akik így vélekednek: a városiak 12, a megyeszékhelyen élők 10 és a fővárosban élőknek szintén 10 százaléka.