Az IMF-megállapodás egyik előfeltétele a magyar jegybank függetlenségének biztosítása. A kormány által tavaly elfogadott jegybanktörvény módosítására kész a magyar kormány - ahogy ezt Orbán Viktor miniszterelnök is jelezte, ám a jegybankelnök fizetéséből és az alkotmányra tett esküből nem hajlandó engedni.

Simor András, az MNB elnöke szerint az eskütétel körüli jogvita csak azokat a tagokat érintené, akik 2013 után kerülne be a jegybankba. Az eskütétellel kapcsolatban azonban azt is megjegyezte, hogy ennek kérdése már 2010-ben is előkerült az Európai Központi Bank (ECB) konvergenciajelentésében, amelyben azt vetették fel, hogy a jegybank vezetői ne csak a magyar alkotmányra, hanem a Központi Bankok Európai Rendszer (ESCB) szerveiben betöltött döntéshozói szerep miatt az ECB szabályaira is tegyenek esküt.

Kapcsolódó

Nem a fizetés a fő kérdés

A jegybanki fizetésekről szóló vitára utaló kérdéssel kapcsolatban Simor elmondta: az EU és Magyarország közötti vita nem a fizetésekről, hanem arról szól, hogy a diktátumszerűen, egyoldalúan, konzultációkat mellőzve, a mandátumok lejárta előtt meghozott döntések sértik a jegybank uniós jogban rögzített függetlenségét, és így ez a "várhatóan az uniós bíróság elé kerülő ügy akár az IMF/EU hitel-megállapodás konkrét akadálya lehet". Simor szerint azonban a neheze még csak most következik: meg kell állapodnia a kormánynak és a nemzetközi szervezeteknek.

Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a jegybank függetlensége a hosszú távú gazdasági stabilitás egyik legfontosabb záloga, ami szinte az egész világon elfogadott alapelv és alapérték. Azért dolgozták ki, mert ameddig a jegybankok a kormányok irányítása alá tartoztak, nem sikerült alacsonyan tartani a pénzromlás ütemét. A kormányok ugyanis a költségvetés hiányát rendszeresen az árak növekedéséből származó többletbevételből foltozták be, azaz elinflálták a hiányt - tette hozzá a jegybankelnök.

Támogatja a jegybank a kormány gazdaságpolitikáját?

Simor a kormánnyal való együttműködést firtató kérdésre hangsúlyozta: "a jegybank támogatja a kormány gazdaságpolitikáját mindaddig, amíg nem veszélyezteti elsődleges célját, az árstabilitást." Ugyanakkor azt is hozzátette: ha az MNB a kamatpolitikájával stabil pénzügyi környezetet tud teremteni, akkor pont a kormány gazdaságpolitikáját segíti.

A gazdasági növekedés jegybanki ösztönzésével kapcsolatban az MNB elnöke kiemelte: az árstabilitás veszélyeztetése nélkül nem lehet monetáris eszközökkel élénkíteni a gazdaságot, ha az infláció a meghirdetett cél fölött van. Ez ellentmondana a jegybank alapvető céljának és a törvény előírásainak.

Simor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azon felvetésével kapcsolatban, hogy gazdaságélénkítés terén nem várnak világtól elszakadt megoldásokat, "csupán" olyanokat, amelyeket az ECB, a Fed vagy a Bank of England is használ, megjegyezte: "lehet hivatkozni Angliára, az Egyesült Államokra, de ezen országok mögött -szemben velünk - kellően hosszú alacsony inflációjú időszak áll". (A jegybankok válság esetén alkalmazott nem konvencionális eszközeiről, és ezek magyarországi adoptálásának lehetőségeiről részletesen írt lapunknak Neményi Judit, a monetáris tanács volt tagja, hétfőn megjelent írásában.)

Emellett korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan emlékeztetett arra, hogy az MNB 2010-ben már hirdetett programot a jelzáloglevél-piac élénkítésére, de nem volt érdemi érdeklődés. A vállalati kötvényvásárlással kapcsolatban pedig megjegyezte, ha azért nem vesznek ilyen papírokat, mert a komplett hazai állomány körülbelül 100 milliárd forint, így akkor sem tudnák élénkíteni a gazdaságot, ha az egészet felvásárolná az MNB.