A jegybankokkal olyan feladatokat is meg akarnak oldatni, amelyeket igazából a kormányoknak kellene. A központi bankok működését politikai és időnként pártpolitikai célok szolgálatába állítják. Ez most látszik talán a legnyilvánvalóbban, amikor Donald Trump amerikai elnök hangosan és nyíltan kritizálja a jegybankot azért, mert a tőzsde nagyot esett - mintha úgy gondolná, hogy a jegybank feladata a tőzsdei árfolyamok megfelelő szinten tartása.

Bár a jegybankok hatalma korlátlannak látszik, mert korlátlanul rendelkeznek pénzzel, ez csak látszólagos, valójában nagyon is kötött és nagyon szigorú szabályok között tud csak érvényesülni. Amit egyes országok vezetői politikusai sokszor elfelejtenek - mondta Simor András a Privátbankáron megjelent interjúban.

Kapcsolódó

Simor emellett az aranytartalékokról is beszélt. "Az arany sok minden más mellett egy befektetési eszköz, és mindaddig, amíg az emberek hisznek abban, hogy ebbe érdemes befektetni, működhet is akként. Ha sok jegybank vesz aranyat és a nemesfém iránti kereslet megnő, akkor ez lehet egy jó befektetési forma egy jegybank számára is. Személy szerint én nem vagyok egy nagy aranyhívő és azt gondolom, hogy ez hosszú távon valószínűleg nem egy jó befektetés - kivéve akkor, ha belefutunk egy elszabaduló inflációs környezetbe, aminek szerintem a közeljövőben nincs nagy valószínűsége" - magyarázta a korábbi jegybankelnök.

A volt MNB-vezető - aki 2007 és 2013 között állt az intézmény élén - véleménye szerint a központi bankoknak érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy digitális pénzt bocsássanak ki. Adott esetben minden állampolgárnak lehetne a jegybanknál egy számlája, ez elképzelhető jövő. De ebben az esetben a kereskedelmi bankok nagyon sanyarú sors elé néznek, mert a forrásaik nagyon jelentős része elvándorolna a jegybankba. A kereskedelmi bankokat túlnyomórészt a jegybankok finanszíroznák, ami olyan függési rendszereket jelentene, ami nem biztos, hogy a piacgazdaság logikájába beleillik. De önmagában nincs akadálya annak, hogy a jegybank digitális pénzt bocsásson ki - fogalmazott a közgazdász.

Annyira közel vagyunk és annyira szorosan működünk együtt ezzel az EU-val, hogy valószínűleg az euró bevezetésének előnyei nagyobbak, mint hátrányai. De ettől még az egy nagy kérdés, hogy melyik az a pont, amikor ez a csatlakozás megéri - ez nyilván vitatható és összefügg az ország fejlettségével és más gazdagságszabályozó eszközök működésének minőségével. Ezek az eszközök ugyanis átvehetik a független monetáris politika bizonyos funkcióit, amelyek a gazdasági ciklus befolyásolásával, gazdasági mozgástér biztosításával a jövőben nagyobb szerepet játszhatnak - hangzott az óvatos állásfoglalás a részéről.

Jelenleg 65. évemben járok, ezért idén az EBRD-ből nyugdíjba megyek. Azért szeretnék, ha nem is teljes munkaidőben, de tovább dolgozni - mondta Simor. Szavai szerint pillanatnyilag nézelődik a piacon, hogy milyen lehetőségei lennének. Szíve szerint egy nemzetközi bank vagy cég igazgatóságában szeretné hasznosítani a tapasztalatait, amelyeket az elmúlt több mint 40 évben szerzett.