A monetáris tanács 2022 júniusában – helyesen – úgy döntött, hogy visszaállítja azt a monetáris politikai rendszert, amely szerint a jegybank legfőbb döntéshozó testületének határozatai alapján egy irányadó kamat (Magyarországon a jegybanki alapkamat) változtatásával próbál hatni a piaci kamatokra és elérni a három százalék körüli inflációt.

Azért kellett visszaállítani a 2021-ig jól működő rendszert, mert annak az évnek a novemberében az MNB tulajdonképpen kiherélte a jegybanki alapkamatot, és helyette az egyhetes betétet tette új, irányadó kamattá. A változtatás összezavarta a piacot, látszólag kettős kamatrendszert teremtett, csökkentette a jegybank döntéseinek transzparenciáját, átláthatóságát, sőt jogi aggályokat is felvetett. A hibát idén júniusban korrigálta a monetáris tanács, és hitet tett egy egyszerű, átlátható, a jegybanki alapkamat által vezérelt monetáris politika mellett – írta Simor András volt jegybankelnök, aki közvetlenül a Matolcsy György előtt, 2007-213 között vezette az MNB-ta hvg.hu-n megjelent véleményírásában.

Szeptember 27-én azonban Matolcsy György elnök váratlanul bejelentette: „a 16 hónapig tartó kamatemelési ciklust lezárta a jegybank”. Ennek ellentmondóan a 2022–2023-as évekre vonatkozó inflációs előrejelzését a jegybank a júniusban kiadott Inflációs jelentéshez képest 2,5, illetve 5 százalékponttal felfelé módosította. Ezt aligha lehet az alelnök által említett inflációs fordulatnak tekinteni. Hacsak az infláció gyorsulását nem tekintjük fordulatnak – véli Simor.

A pénzpiaci szereplők reakciója a bejelentésre kiszámítható volt: egyirányú utcában gyorsan lehet előre haladni.

Ha a jegybank nem védi a forintot, akkor kisebb kockázattal lehet spekulálni ellene. Emiatt a forint ez euróval szemben szeptember vége és október közepe között, két hét alatt több mint hat százalékot vesztett értékéből, és a piac tovább gyors gyengülésre számított.

Majd október 13-án pénteken Orbán Viktor kormányfő is megszólalt: „Tisztelettel megkértem a jegybankelnököt, és utasítottam a pénzügyminisztert, hogy a következő év végére ezt az inflációt mindenképpen felezzék, legalább felezzék meg, és vigyék le úgy, hogy egyszámjegyű legyen, akkor is, hogyha a nemzetközi környezet egyébként az ellenkező irányba húz bennünket”.

Vajon ez eddig miért nem jutott eszébe? Miért kellett megvárnia, hogy az infláció mértéke a húsz százalékot is meghaladja, amellett, hogy az MNB friss prognózisa szerint még hónapokig gyorsulni fog - írta Simor András.

Majd Virág Barnabás MNB-alelnök néhány órával később bejelentette, hogy újra nem az alapkamat lesz az irányadó kamat, hanem az egynapos betét, amelynek kamatozása 18 százalék. Magyarán: a miniszterelnök noszogatására egy lépésben 5 százalékponttal emelte meg a független MNB az irányadó kamatot, annak ellenére, hogy elnöke két hete ígérte meg, hogy lezárják a kamatemelési ciklust - sommázta véleményét Simor.

Manapság másutt a világban is megesik, hogy egy döntéshozó szarvashibát vét. Például a még egy hónapja sem működő brit kormány fedezetlen adócsökkentési csomagja majdnem bedöntötte az brit államkötvények és az angol font piacát. A kormányfő, láss csodát, a háborús nemzetközi helyzetre, munkatársa pedig a független jegybank vezetésére próbálta hárítani a felelősséget. A piac válaszát egy tekintélyes elemző foglalta össze legjobban. Ő mindössze annyit mondott a kormány védekezésére, hogy bollocks, vagyis, udvariasan fordítva, hülyeség, nonszensz. A miniszterelnöknek nem maradt más választása, mint hogy visszahívja az éppen Washingtonban lévő pénzügyminiszterét – és kirúgja őt. Amivel szintén hibát követett el, mert neki saját magának kellett volna lemondania – írta az MNB volt vezetője.