Az MNB monetáris tanácsában (MT) ma a túlnyomó többség szavazott a hétszázalékos alapkamat tartására, a másik lehetőség a 25 bázispontos csökkentés volt - mondta Simor András jegybankelnök a mai kamatos ülés utáni tájékoztatón.

Az MT szerint a gazdaság növekedési kilátásai rövid távon kedvezőtlenek, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás a következő időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az adóváltozások és a költségsokkok nyomán a gyenge belső kereslet és a laza munkaerőpiac ellenére az infláció tartósan magasan alakulhat a következő negyedévekben.

Egyre feljebb tart az infláció

Az áfát és a jövedéki adót érintő tavalyi és idei intézkedések, a 2011 második felétől bekövetkezett árfolyamgyengülés és a 2012 eleji olajár-emelkedés idén érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet. A Széll Kálmán terv keretében bejelentett intézkedések közvetlenül emelik a 2013-as inflációt, ugyanakkor szűkítik az aggregált keresletet, korlátozva a másodkörös inflációs hatások kialakulását. A tartósan cél feletti infláció miatt azonban a másodkörös hatások megjelenése nem zárható ki, ezért a monetáris politikának kitüntetett figyelemmel kell kísérnie az inflációs alapfolyamatok és a bérezés alakulását.

A bankok miatt is zuhant a GDP

A gyenge első negyedévi GDP-adatban szerepet játszhatott a magyarországi bankrendszer mérlegalkalmazkodása is - mondta Simor. A bizonytalan jövedelemkilátások, a folytatódó banki mérlegalkalmazkodás, a szigorú hitelfeltételek, valamint az aggregált keresletet csökkentő költségvetési intézkedések továbbra is visszafogott beruházási aktivitást és lakossági fogyasztást vetítenek előre.

Magyarország kockázati megítélése ott van, ahol egy hónappal ezelőtt volt - véli az elnök. A javuló országspecifikus és romló globális tényezők eredőjeként az ország kockázati megítélése az elmúlt egy hónapban volatilisen alakult. A befektetők által elvárt hozamszintek továbbra is magas szinten alakulnak. Egyes euroövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok további növekedése a magyar pénzügyi piaci eszközök felárát is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Emiatt az MT továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a kormány és az EU, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen.

Kell a szigor

A költségvetési hiánycél tartása elengedhetetlen feltétel Magyarország kockázati megítélésének javulásához - véli az MT. A magyar gazdaság egyik alapvető kihívása az államháztartás adósságának fenntartható finanszírozása, ami nem képzelhető el az ország tőkevonzó képességének és így hosszú távú növekedési képességének javítása nélkül. Ebből a szempontból kiemelt fontosságú a költségvetési hiánycél tartása érdekében meghozott intézkedések szerkezete.

Az MT nem kíván a kamat jövőbeli alakulására nem kíván előrejelzést tenni - hangsúlyozta Simor. Az MNB közleménye szerint a változékony kockázati környezet és a kijelölt célt hosszabb időszakon keresztül meghaladó infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokolnak. Az MT mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések ne emeljék a középtávú inflációs nyomást, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon.

Sokba kerül az IMF-megállapodás csúszása

A magyar kormány viszonylag jelentős tartalékokkal rendelkezik, devizában és forintban egyaránt. Iyen szempontból biztonságban tud tárgyalni - jelentette ki az MNB elnöke. Más dolog azonban az ország finanszírozásnak költsége. Negyedévente lejár 1200-1500 miliárd forint államadósság, ha a megállapodás 2 százalékpontos kamatfelár-csökkenéssel jár, úgy az IMF megállapodás elmaradása éves szinten 24-30 miliárd forint kamatterhet jelent. Mivel az adósság átlagos futamideje 3 év, ennyire időre áradozik be a magasabb kamatszint, így egy negyedév csúszás 75-100 milliárd forintba kerül - kalkulált Simor.