Az egészségi állapot alakulása egy ország társadalmi-gazdasági és politikai folyamatainak komplex "eredményindikátoraként" is értelmezhető. Számos, a társadalmi jólét mérésével foglalkozó nemzetközi kutatás fontos indikátorként használja egy ország gazdaságpolitikai teljesítményének vizsgálatakor - mondta Orosz Éva az ELTE Társadalomtudományi karának egyetemi tanára a Tárki Társadalmi riport 2016 című kötetének bemutatásán.

Ebből a szempontból Magyarország nagyon nem áll jól: számos nagyon fontos mutatóban az EU 15-höz (nyugat-európai EU-tagállamok) és a visegrádi négyekhez (V4) viszonyítva inkább nőtt a leszakadásunk - mondta Orosz Éva, aki szerint ezt nem lehet egyszerűen megmagyarázni az ország gazdasági fejlettségével, mert jellemző módon az ez alapján lehetségesnél rosszabb a népesség egészségi állapota.

Kapcsolódó

A kötetben szereplő tanulmány szerint 2013-ban például egyedül Litvánia volt rosszabb helyzetben, mint Magyarország. Az összes többi posztszocialista ország viszont vagy hasonló egészségi állapotot ért el lényegesen alacsonyabb gazdasági fejlettségi szint mellett, vagy a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségi szint mellett sokkal magasabb várható élettartamot.

Ezt a jelenséget részben magyarázzák az időtávban egyre növekvő egyenlőtlenségek. A szakember szerint különösen rossz Magyarország relatív helyzete azokban a mutatókban, amelyek közvetlenül magyarázhatók az egészségügy rendszerével.

Nagyon rossz állapotban vannak a magyarok

A várható élettartamban - különösen a 40 éves korban várható élettartamban - a leszakadás már az 1960-as években elkezdődött, ami az 1990-es évek elején drámai mértékben erősödött fel, egészen 1993-ig, amikortól elkezdődött ugyan a javulás - főleg a szív- és érrendszeri halálozások csökkenésének köszönhetően-, de ez nem volt elég ahhoz, hogy a rendszerváltozáskori különbség csökkenjen. Továbbra is a magyar népesség egészségi állapota az egyik legrosszabb az EU-országok között.

A 40 éves korban várható élettartam alakulása Magyarországon európai összehasonlításban, 1960-2014 (életévek)
Kép: Forrás: Társadalmi riport 2016, Tárki

Magyarország leszakadása mögött ott van a nagy mértékű és egyre növekvő egyenlőtlenség, amely a kötetben szereplő tanulmány szerint súlyosan veszélyezteti az ország gazdasági teljesítményét, hosszú távú társadalmi fejlődését. Ezeknek az egyenlőtlenségeknek a csökkentése alapvető fontosságú lenne a magyar társadalom számára.

Abszolút unikum

A végzettség szerinti csoportosításban a 40 éves korban várható élettartamban a különbség az országon belül is nagyon nagy, az alacsonyabb iskolai végzettségűek esetében Magyarország és a skandináv országok között 10-11 év különbség van, míg a felsőfokú végzettségűek körében 3-4 év. Tehát az alacsonyabb iskolai végzettségűek esetében látható óriási a különbség - mutatott rá. Orosz Éva szerint hasonló tendencia figyelhető meg a visegrádi országokkal is, de ott egy kicsit jobb a helyzet.

Az országon belüli egyenlőtlenség növekedése esetében példaként az érettségivel rendelkező és nem rendelkező férfiak példáját említette. A '80-as évek második felében lévő különbség - ami 4 év volt - után a '90-es évek első felében abszolút értékben csökkent az érettségivel nem rendelkező férfiak várható élettartama, ami abszolút unikumnak számít a fejlett világban. A jelenlegi, 30 éves korban várható élettartamban a különbség pedig közel 10 év az érettségivel rendelkezők és nem rendelkezők körében. Ez a mediterrán és a skandináv országokban csak 3-4 év különbséget jelent, azaz Orosz szerint ez megint nem egy gazdasági szükségszerűség.

Forrás: Társadalmi riport 2016, Tárki

A saját régiónkban sem jó a helyzetünk. A tanulmány rámutat, hogy miközben az elmúlt években valamennyi régióbeli országban, valamennyi társadalmi csoportban javult az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés, Magyarországon a népesség magasabb jövedelmű 60 százalékának javult, az alsó 40 százaléknak romlott, a legszegényebb 20 százaléknak pedig jelentősen, közel 30 százalékkal esett vissza a hozzáférése, vagyis a teljes népességre vetített javulás a hozzáférés egyenlőtlenségeinek elmélyülése mellett történt meg.

Halálozásban élen állunk

Magyarországon továbbá az EU14-hez viszonyítva 52 százalékkal magasabb a halálozás - szemben a cseh 30, a lengyel 32 és szlovák 45 százalékkal. Az idő előtti halálozás (70 év előtti) majdnem kétszeres. A megelőzhető és kezelhető halálozás - ezek leginkább az egészségügy működésének tulajdonítható halálozások - esetében Magyarországon a helyzet különösen rossz, az előbbi ugyanis az EU14 átlagának 2,1, utóbbi az EU14 átlagának 2,5 szerese - mutatott rá Orosz.

Az idő előtti halálozás és az elkerülhető halálozás között az a különbség, hogy míg az előbbi minden halálokot magában foglal, addig az elkerülhető halálozás kizárólag azokat a halálokokat veszi figyelembe, amelyek esetében optimálisan működő ellátással és eredményes megelőzéssel elkerülhető lenne bizonyos életkor előtt a halálozás. A megelőzhető halálozás főleg a prevenció jól működéséről mutat valamit, a kezelhető pedig a már betegek esetében az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről, az egészségügyi ellátás minőségéről (például daganatos betegségek, szív és érrendszeri betegségek kezelése) ad információt.

Az egészségügyi rendszer működését globálisan az egy főre eső közkiadás mutatja. Ez az 1990-es évek elején az EU15 átlagához képest annak az 52 százalékán állt, onnan csökkent le 37 százalékra. A cseheknél is hasonló szinten volt az 1990-es években, de ők elérték a 60 százalékot. Ebben is egy leszakadás ment végbe Magyarország esetében, míg a többi visegrádi ország esetében egy felzárkózás történt a nyugat-európai országokhoz - mondta Orosz.

Magyarország relatív helyzete a többi visegrádi országhoz képest, 2013 (EU14* átlag=1)
HalálozásMagyarországCsehországLengyelországSzlovákia
Összes halálok1,521,291,321,45
Idő előtti halálozás1,881,311,871,93
Megelőzhető halálozás2,101,511,481,86
Kezelhető halálozás2,521,811,722,44
Egy főre jutó egészségügyi közkiadás0,370,580,360,50
*EU15, Luxemburg kivételével; Forrás: Társadalmi riport 2016

 

Emberéletekbe került a forráskivonás

A szakember szerint a 2000-es években megkezdődött forráskivonás az egészségügyből emberéletekben mérhető. E tragikus helyzet mögöttes okairól pedig elmondta: mind a várható élettartam, mind a várható egészséges élettartam alakulására ható tényezők három nagy csoportba sorolhatók:

  • strukturális tényezők (gazdasági, társadalmi, szociálpszichológiai, társadalompolitikai tényezők, továbbá a népesség jövedelem, iskolázottság, foglalkozás szerinti rétegződése);
  • az egészségi állapotra közvetlenül ható kockázati tényezők (környezeti ártalmak, stressz, táplálkozás, egészségkárosító szokások stb.);
  • és az egészségügyi rendszer működése (pl. a megelőző programok épp a legveszélyeztetettebb csoportokat nem érik el, az ellátáshoz való hozzáférésben és minőségben meglévő óriási egyenlőtlenségek stb.).

Az egészségben, az egészségállapotban, az egészségügyi kiadásokban és magában az erről való egészségpolitikai gondolkodásban, törekvésben is egy leszakadó trend van Magyarországon, szakadunk le Európától. Ez a folyamat már a 2000-es évek közepétől elindult, ami az elmúlt időszakban jelentősen erősödött. Orosz úgy véli, ezen a trenden a fent említett tényezők figyelembevételével lehetne fordítani.