Siralmas helyzetben a presztízssport klubjai - már a túlélésnek is örülnének

A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A hazai golféletre ugyanaz a jellemző, mint az országra általában: küzdünk a válsággal − közölte megkeresésünkre Tasi László, a Magyar Golf Szövetség főtitkára. Mint mondta, a visszaesés később jelent meg, így 2008 még viszonylag jól sikerült, azonban 2011-től már mind a játékosok, mind a golfklubok száma kezdett visszaesni.

Mára már odáig jutottunk, hogy nincs az országban olyan klub, ahol ne küzdenének problémákkal − fogalmazott Tasi, aki szerint ennek következtében nyereséggel már senki sem számol, már annak is örülnének a tulajdonosok, ha túl tudják élni ezt a nehéz időszakot. A problémát nemcsak a válság okozta gazdasági visszaesés és az ennek következtében mindinkább elmaradó játékosok jelentik, hanem az élet minden területén növekedő terhek is egyre nagyobb nehézségeket okoznak. Példaként az energiaárakat, azon belül is az üzemanyagok drágulását említette, mint mondta, egy közel 100 hektáros pálya ápolásánál például nem mindegy, hogy milyen benzinárral kell számolni.

Bedőlések sorozata indult

Ezek után nem meglepő, hogy az utóbbi időszakban több golfklub is a felszámolás sorsára jutott, a szerencsésebbeknél azonban a felszámoló még működteti a sporttelepet. Ez már csak azért is fontos, mert ha nem fogad vendégeket egy adott golfpálya, akkor az gyorsan tönkremegy − emelte ki Tasi. Így is voltak bezárások, egy Budapest környéki, jól felszerelt, több mint 300 taggal működő golfklub például azért jelentett csődöt, mert a pálya mellé egy ötcsillagos szállodát is építettek és ennek hiteleit nem tudták fizetni; márpedig alapesetben ennyi klubtaggal egy pályának már önfenntartóvá kell tudnia válni a főtitkár szerint.

Mindennek következtében jelenleg 5 darab 18 lyukú pálya üzemel az országban, ezek azok, ahol a szövetség rangos, akár nemzetközi versenyeket tud rendezni. Kilenclyukúból 6-7 pálya maradt az országban, és bár ide nem lehet komoly megmérettetéseket összehívni, ezeket is rendkívül fontosnak nevezte Tasi, mondván, a golfképzéshez rendkívül jó bázist nyújtanak, hiszen mindegyiken megtalálható egy gyakorlópálya.

Amennyiben a pályák területi elhelyezkedését nézzük, azt látjuk, hogy szinte kivétel nélkül Budapesten és annak környékén, a Bakonyban, illetve a nyugati országrészben épültek. A keleti országrész egyetlen pályája nemrég ment tönkre Debrecen környékén − mondta Tasi, majd hozzátette: itt valószínűleg nem volt kellően körültekintő a tulajdonos, hiszen előzetesen nem mérte fel a helyi igényeket, azt, hogy meg tud-e szervezni egy nevelési programot.

Egyre nagyobb a verseny

A pályák között így egyre nagyobb a verseny a megmaradt játékosokért, a szakember szerint leginkább az elhelyezkedésükkel tudnak kitűnni társaik közül, hiszen a játékosok számára közel sem elhanyagolható tényező, hogy mennyire könnyen megközelíthetőek ezek. A második legfontosabb tényező a pálya minősége, amit a szolgáltatások milyensége követ: van-e szálloda vagy termálfürdő a közelben, ahol el lehet tölteni egy hétvégét, vagy adott esetben akár a gyereknek tudnak-e a szülők találni valami programot, amíg ők golfoznak. Sokaknak számít az is, hogy milyen golfautókat használ az adott klub vagy hogy milyen a konyhája − adott bepillantást a klubok közötti versengésbe Tasi.

A golfklubok jelenleg átlagosan 100-150 taggal működnek, akik között szép számmal találhatunk külföldieket is − fogalmazott a főtitkár. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy néhány magyarországi ázsiai közösség, mint például a vietnami vagy koreai, hozta magával a golf szeretetét, így ők 30-40-en csoportokba tömörülve jelentősen meg tudják dobni egy-egy klub taglétszámát. Ennek is vannak azonban hátrányai, mivel nagy számuk miatt jelentős árkedvezményeket tudnak kiharcolni, ráadásul az sem várható el tőlük, hogy több idényen keresztül egy pályán maradjanak, így ők már gyakorlatilag végigjárták a magyar klubokat − mondta Tasi.

Magyarország lekerült a golftérképről

Amennyiben az összes játékost nézzük, úgy a Magyar Golf Szövetség adatai szerint nagyjából 1000-1200 igazolt játékosról és maximum 5000 ezer hobbijátékosról beszélhetünk. A profik száma nem csökkent az elmúlt években, ami önmagában siker a főtitkár szerint, ám a képet valamelyest árnyalja, hogy közben csökkent a szórakozásból golfozók száma − jelenleg közel ezer főre teszi létszámukat a szakember.

Ez viszonylag alacsony szám, ha a környékbeli országok helyzetét nézzük, a cseheknél például 40-50 pálya várja a közel 50 ezer játékost. A különbség oka a kommunista időszakra vezethető vissza Tasi szerint, hiszen amíg itthon a hatalom folyamatosan bezáratta a pályákat, addig a környékünkön nem egy esetben akár támogatták is azokat. Ennek végül nem csupán az lett a következménye, hogy itthon kevesen űzik ezt a játékot, hanem az is, hogy Magyarország lekerült a nemzetközi golftérképről − fogalmazott Tasi, aki szerint amikor egy svéd üzletember Németországba megy tárgyalni, szinte biztosan viszi a golffelszerelését, ám ha Budapestre jön, akkor ez eszébe sem jut.

Ezek után nem meglepő, hogy magyar golfturizmus nem létezik a szakember szerint, egyedül talán az osztrák határ menti pályáknál, amelyek az áraikkal jelentősen alá tudnak vágni a határon túli versenytársaiknak.

A helyzet változik

A helyzet azonban változik: egyre több nemzetközi versenyt rendeznek hazánkban és a magyar versenyzők is egyre jobb eredményeket érnek el a különböző megmérettetéseken. Mindennek következtében Tasi szerint kezdünk ismét felkerülni a nemzetközi golftérképre, ám ez önmagában nem elég ahhoz, hogy egy stabil lábakon álló golfüzletág épülhessen ki az országban, szükség van a gazdasági növekedésre, arra, hogy megerősödjön az a középréteg, amely magáénak vallja a játékot.